Kéklő-hegység

A Kéklő-hegység vagy Szinyák (ukránul: Синяк [Szinyak]) hegység a Kárpátokban, Ukrajna területén. Az Ung és a Latorca völgye között emelkedik. Északon a Turja völgye (az Ungi-Krajnya) és a Nagy-Pinye(wd) völgye (Szolyvai-medence) választja el a Róna-havastól. Már a 16. században Kék-bércnek nevezték.^[2] Közigazgatásilag Kárpátalja Ungvári és Munkácsi járásához tartozik. Legmagasabb pontja a Dunavka(wd) (1018 m). A Kéklő-hegység nevet a két világháború közötti magyarosítási hullámban kapta.^[3]

Kéklő-hegység (Синяк)
Besorolás	kistáj[1]
Nagytáj	Északkeleti-Kárpátok[1]
Középtáj	Vihorlát–Gutin-hegyvidék[1]
Magasság	1018 m
Ország	Ukrajna
Elhelyezkedése
Kéklő-hegység Pozíció a Kárpátok térképén
é. sz. 48° 36′ 40″, k. h. 22° 52′ 16″48.61111069, 22.87111092
Kéklő-hegység Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kéklő-hegység témájú médiaállományokat.

Tájbeosztás

• A Kárpát–Pannon-térség természeti tájbeosztása szerint az Északkeleti-Kárpátok nagytáj, azon belül a Vihorlát–Gutin-hegyvidék középtáj részét képező kistáj.^[1]
• Az Ukrajnában használt felosztás szerint az Ukrán-Kárpátokhoz (a Kárpátok Ukrajna területére eső részéhez), azon belül a Vihorlát–Gutin-hegyvidék szerkezeti egységhez tartozik.^[4] Az Ung és a Viznice patak közötti részét gyakran külön egységnek tekintik Makovica néven.^[4][5]
• Az Északkeleti-Kárpátokon belül a belső vonulathoz sorolható. Más felosztás szerint a Belső-Keleti-Kárpátok(wd) része.

Antalóci-Polyána(wd)

Domborzat

A Vihorlát–Gutin-hegyvidék fiatal, középső–felső-miocén vulkáni vonulat.^[6] A Kéklő-hegységet vulkáni tufák és szilárd kristályos kőzetek (andezitek, bazaltok) alkotják.^[6][4] Jellemző magassága 700–900 m.^[4] Legmagasabb pontja a Dunavka(wd) (1018 m), további meghatározó csúcsai a Makkos(wd) (976 m), az Antalóci-Polyána(wd) (971 m)^[7] és az Obavai-kő(wd) (979 m).^[2]

Két részre tagolható: nyugati része az Ung és a Sztára völgyei között található; gerince nyugat–keleti irányú, kissé ívelt hegyhát, melynek legmagasabb pontja a Makkos. Keleti része a Viznice völgyétől keletre húzódik, rövid, széles, délnyugat–északkeleti irányú gerinccel, egészen a Latorca és a Nagy-Pinye(wd) völgyéig. Itt emelkedik a Dunavka.^[8]

Vízrajz

A hegység déli oldalán ered a Villye (a Sztára mellékvize), a Sztára, a Viznice és a Matejkova, melyek a Latorcába ömlenek. A Matejkova egyik jobb oldali mellékvízén található a Szkakalo-vízesés.

Kékesfüred

Turizmus

A hegységben található Kékesfüred (Szinyák) üdülőhely.

A Kéklő-hegységet érinti a 2005-ben indult Pilis–Hargita túra útvonala.^[9]