From Wikipedia, the free encyclopedia
A kárpátaljai magyarok egyike azon kényszerkisebbségeknek, amelyek az első világháborút lezáró versailles-i békerendszer következtében alakultak ki. Sorsuk immár több mint nyolc évtizede a Csehszlovákia (ma cseh és szlovák), volt szovjet, illetve a ukrán államhoz köti őket, rokoni kapcsolataik, kulturális-nyelvi kötődésük és etnikai identitásuk azonban továbbra is erős szálakkal fűzi őket Magyarországhoz.
A 16. század közepéig a vidék összlakosságának 2/3-a volt magyar. 1880-ban a terület 410 000 lakosa közül 105 000 vallotta magát magyarnak. Az 1910-ben, az utolsó objektív népszámlálás idején 185 000 magyart írtak össze Kárpátalján. A Trianon utáni időkben tartott népszámlálások során a helyi magyarság számát különböző módszerek és eszközök segítségével megmásították. A területen végzett utolsó 2001-es ukrán népszámlálás során 151 533 magyart írtak össze.
A magyarság száma a 20. században nem emelkedett olyan dinamikusan, mint a területen élő többi nemzetiség esetében.
Jelenleg a magyarság egy nagy tömbben Kárpátalja alföldi, sík vidéki részén, illetve a Tisza, Latorca, Borzsa felső folyásának vidékén szórványban él. A magyarok által lakott települések száma 114, melyekből 78 magyar többségű.[1]
Kárpátalja geopolitikai értelemben véve a Felvidék folytatása (Északkelet-Felvidék). A terület megnevezése(Kárpátalja) az első világháború végén alakult ki. Az elmúlt 150 évben Kárpátalja az egyik legtöbbször "gazdát cserélt" területté vált:
| Időszak | Ország | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1867-ig | Magyar Királyság | |
| 1867-1918 | Osztrák–Magyar Monarchia | Azon belül a Szent Korona országaiban |
| 1918-1920 | Magyarország | A Tanácsköztársaság és a Köztársaság |
| 1920-1939 | Csehszlovákia | |
| 1939-1945 | Magyar Királyság | |
| 1945-1991 | Szovjetunió | Azon belül az Ukrán SZSZK |
| 1991-től | Ukrajna |
Kárpátalján élő magyarság érdekvédelmét több szervezet is ellátja.
1989-ben alakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), amely a kárpátaljai magyarok legfontosabb érdekvédelmi szervezete. A szervezet célkitűzései között szerepel a kárpátaljai magyarság önazonosságának, nemzeti kultúrájának és anyanyelvének megőrzése. A szövetség a rendszerváltás idején elérte a régi magyar településnevek és az utcanevek visszaállításában, valamint az 1944-ben elhurcolt kárpátaljai magyarok rehabilitációjában.
Politikai szinten a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt külön frakciót alkot a Kárpátaljai Megyei Tanácsban és a magyarlakta települések jelentős részében a párt adja az önkormányzati vezetőket.
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ) 1991-ben hozta létre a KMKSZ, a Lvovi Magyar Kulturális Szövetség és a Kijevi Magyar Kulturális Egyesület. 1995-ben a KMKSZ és az UMDSZ viszonya személyi ellentétek miatt megromlott,[2] majd 1997-ben a KMKSZ felfüggesztette tagságát az UMDSZ-ben. A két szervezet viszonya azóta is konfliktusos. 1994–1998 között Tóth Mihály, 2002–2006 között Gajdos István elnök volt Kijevben parlamenti képviselő.[3] Gajdos a Régiók Pártja jelöltjeként 2012-ben ismét mandátumot szerzett.
Az UMDSZ 2005-ben hozta létre az Ukrajnai Magyar Demokrata Pártot (UMDP).
További érdekvédelmi és szakmai szervezetek: Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK), Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség (BMKSZ), Ungvidéki Magyarok Szervezete (UMSZ), Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ).
Az elmúlt évtizedekben az alábbiak szerint alakult a magyarul tanuló általános és középiskolások száma.
| Tanév | Összesen | Magyarul tanulók | % |
|---|---|---|---|
| 1990-91 | 204 808 | 17 619 | 8.6% |
| 2000-01 | 200 081 | 20 900 | 10.3% |
| 2009-10 | 155 366 | 15 596 | 10% |
| 2016-17 | 157 414 | 16 275 | 10.3% |
| 2020-21 | 168 442 | 16 900 | 10% |
Az alábbi táblázat mutatja a nagyobb magyarok által is lakott városok oktatási statisztikáját.[4]
| Település | Összesen | Magyarul tanul | % |
|---|---|---|---|
| Ungvár | 15 921 | 739 | 4.6% |
| Munkács | 10 943 | 1 413 | 12.9% |
| Beregszász | 3 884 | 1 993 | 51.3% |
| Csap | 1 026 | 366 | 35.7% |
| Técső | 1 565 | 402 | 25.7% |
| Bátyu | 346 | 202 | 58.4% |
| Nagyszőlős | 3 899 | 306 | 7.8% |
Az alábbi táblázat mutatja a nagyobb magyarok által is lakott kistérségek oktatási statisztikáját.[4]
| Kistérség (Hromada) | Összesen | Magyarul tanul | % | Települések 100 fő feletti magyarul tanuló létszámmal |
|---|---|---|---|---|
| Csapi | 1 613 | 785 | 48,7% | Csap, Eszeny |
| Nagydobronyi | 1 469 | 1 460 | 99,4% | Nagydobrony, Csongor, Kisdobrony, Tiszaágtelek |
| Szürtei | 780 | 580 | 74,4% | Szürte, Kisgejőc, Rát |
| Kincseshomoki | 1 227 | 433 | 35,3% | Kincseshomok, Sislóc, Koncháza |
| Beregszászi | 6 010 | 3 787 | 63% | Beregszász, Mezővári, Gát, Makkosjánosi, Badaló, Nagymuzsaly |
| Bátyúi | 1 655 | 968 | 58,5% | Barkaszó, Szernye, Bátyú, Bótrágy |
| Nagyberegi | 911 | 599 | 65,8% | Nagybereg, Beregújfalu |
| Nagybégányi | 444 | 430 | 96,8% | Beregdéda, Kisbégány |
| Mezőkaszonyi | 701 | 684 | 97,6% | Mezőkaszony, Zápszony |
| Tiszepéterfalvi | 2 275 | 1 584 | 69,6% | Tiszapéterfalva, Tiszabökény, Nevetlenfalu, Nagypalád, Szőlősgyula, Fertősalmás, Aklihegy |
| Tiszaújlaki | 1 801 | 815 | 45,3% | Salánk, Tiszaújlak, Verbőc |
Egyéb magyar iskolával rendelkező települések oktatási statisztikája.
| Település | Összesen | Magyarul tanul | % |
|---|---|---|---|
| Huszt | 4 663 | 130 | 2,8% |
| Dercen | 274 | 274 | 100% |
| Fornos | 144 | 144 | 100% |
| Izsnyéte | 223 | 124 | 55,6% |
| Beregrákos | 515 | 113 | 21,9% |
| Visk | 1 252 | 358 | 28,6% |
| Aknaszlatina | 1 081 | 147 | 13,6% |
| Rahó | 2 388 | 38 | 1,6% |
| Kőrösmező | 1 344 | 56 | 4,2% |
| Szolyva | 6 314 | 55 | 0,9% |
Fontosabb magyarlakta települések:
Munkácsy Mihály - festőművész
Erdélyi Béla - festőművész
Ungvári Lajos - Kossuth díjas szobrászművész
Dr. Dupka György - író
Kovács Sándor - Magyar Örökség-díjas író
Pál István „Szalonna” Liszt Ferenc-díjas népzenész
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
