Remove ads
Kálmány Lajos (Szeged, 1852. május 3. – Szeged, 1919. december 5.) magyar néprajzkutató, katolikus pap.
| Kálmány Lajos | |
_Hungarian_ethnographer.jpg) | |
| Arcképe a szegedi Somogyi-könyvtár kiállításáról | |
| Született | Kálmán Lajos[1] 1852. május 3. Szeged |
| Elhunyt | 1919. december 5. (67 évesen) Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | néprajzkutató, katolikus pap |
| Sírhelye | Dugonics temető (V/B-16-10)[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmány Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dél-alföldi és temesközi gyűjtéseivel nagy értékű folklórt mentett meg a Szegedről kirajzott paraszti népesség történeti, katonai énekeiből, betyárballadáiból, hiedelemtörténeteiből, világi és vallásos mondáiból. A Dugonics Társaság alapító tagja volt.
Szegedi felsővárosi tímárcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot. Középfokú tanulmányait a szegedi piarista gimnáziumban végezte, teológiai tanulmányokat Temesvárott folytatott. 1875 júliusában szentelték pappá. Papi tevékenységének első állomáshelye Magyarpécskán volt, itt kezdte népköltészeti gyűjtőmunkáját is. Szíve a szegényparasztokhoz húzott, főnökeivel gyakran összeütközésbe került, ez utóbbi ok miatt többször áthelyezték papi tevékenységének színterét Csanád vármegye, Arad vármegye, Temes vármegye és Torontál vármegye különböző kis településeire, e sajátos körülmény a népdalgyűjtő munkának külön kedvezett. Gyűjtéseit maga szerkesztette egybe, s saját pénzén adta ki, már 1877-től kezdve. 35 évet töltött a papi pályán, utoljára Csanádpalotán volt segédlelkész. 1910-ben betegsége miatt innen nyugdíjazták, ekkor visszaköltözött Szegedre, még pár évig gyűjteményeivel foglalkozott, nagy nyomorban és magányban halt meg. Szegeden érte a halál. Temetése szerény körülmények között történt,[3] a szegedi Dugonics temetőben nyugszik.[4]
Kálmány Lajos hagyatékát Móra Ferenc vásárolta meg a Somogyi-könyvtár számára, e hagyaték később, a levelezés kivételével, a Néprajzi Múzeumba került. S annak egy része majd innen került kiadásra az 1950-es évek elején Dégh Linda és Ortutay Gyula szerkesztésében. A Néprajzi Múzeumban lévú hagyatékot jelenleg a Kovács Ágnes által felállított rendben őrzik.[5]
Mitológiai feldolgozó munkáját, s a vallási néprajzzal kapcsolatos tanulmányát a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte, s közreadta még életében.
Remove ads
- Koszorúk az Alföld vad virágaiból. 1-2.[6] Arad : Réthy Lipót, 1877-1878.
- Szeged népe. 1-3.[7] Arad : Réthy Lipót és fia, 1881-1891.
- Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya.[8] Budapest : MTA, 1885. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből ; 12/9.) REAL-EOD
- Mythologiai nyomok a magyar nép nyelvében és szokásaiban : a Hold nyelvhagyományainkban. Budapest : MTA, 1887. 20 p. REAL-EOD
- Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban. Mythologiai tanulmány. Szegeden : Bába, 1893. 74 p. Online
- Hagyományok / Gyűjtötte és jegyzetekkel ellátta a szerző. 1-2. köt.[9] Vácz : Néphagyományokat-Gyűjtő Társaság, 1914.
- Kálmány Lajos népköltési hagyatéka / szerk. Ortutay Gyula ; kiad. a Magyar Néprajzi Társaság. Budapest : M. Néprajzi Társ., 1920.
- Történeti énekek és katonadalok / gyűjtötte Kálmány Lajos ; [sajtó alá rend. és a bev. tanulmányt írta Dégh Linda] ; [az életrajzot írta Péter László] ; [a jegyzeteket kész. Dégh Linda és Katona Imre] ; [Magyar Néprajzi Társaság] Budapest : Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1952. 824 p. (Kálmány Lajos népköltési hagyatéka ; 1.)
- Alföldi népballadák / gyűjtötte Kálmány Lajos ; [sajtó alá rend. Ortutay Gyula] ; [szerk. Marót Károly] ; [Magyar Néprajzi Társaság] Budapest : Akadémiai Kiadó, 1954. 267 p. ; (Kálmány Lajos népköltési hagyatéka ; 2.)
- Magyar hitvilág / s.a.r. Péter László ; Szeged-Pécska : Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, 2009. 331. p.
- 2015 Alföldi gyűjtés. Budapest. Közreadja: Forrai Ibolya, Raffai Judit.
Kéziratos hagyatéka
A Néprajzi Múzeum Kéziratgyűjteményében jelenleg 90 kézirattöredék érhető el.
Remove ads
- Ortutay Gyula : Kálmány Lajos és a modern néprajzi gyűjtés. Szellem és Élet, IV. évf. 1941/4. sz.
- Péter László : Kálmány Lajos : Egy nagy magyar folklorista élete. Budapest : Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1952. 72 p.
- Miklós Péter : Kálmány Lajos csanádpalotai évei. Makó, Keresztény Értelmiségiek Szövetsége makói csoportja, 2003. 26 p. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/egyhaztortenet/Makoi_kereszteny_fuzetek/pages/035/000_konyveszeti_adatok.htm
- Péter László : Kálmány Lajos : Válogatott tanulmányok / szerk. [Péter László]; [kiad. a Pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület]. Szeged - Pécska, Bába és Társai Kiadó Kft, 2008. 271 p.
Remove ads
Több helységben (Magyarpécska, Csanádpalota), ahol papi szolgálatot teljesített, emléktáblát állítottak tiszteletére, Szegeden utcát neveztek el róla. Portrészobrát, melyet Kligl Sándor alkotott, a szegedi Nemzeti Emlékcsarnok őrzi.
2002-ben, születésének 150. évfordulója alkalmából a Somogyi-könyvtár kiállítást rendezett tiszteletére.[10]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads