Kálmány Lajos
From Wikipedia, the free encyclopedia
From Wikipedia, the free encyclopedia
Kálmány Lajos (Szeged, 1852. május 3. – Szeged, 1919. december 5.) magyar néprajzkutató, katolikus pap.
| Kálmány Lajos | |
_Hungarian_ethnographer.jpg) | |
| Arcképe a szegedi Somogyi-könyvtár kiállításáról | |
| Született | Kálmán Lajos[1] 1852. május 3. Szeged |
| Elhunyt | 1919. december 5. (67 évesen) Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | néprajzkutató, katolikus pap |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmány Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dél-alföldi és temesközi gyűjtéseivel nagy értékű folklórt mentett meg a Szegedről kirajzott paraszti népesség történeti, katonai énekeiből, betyárballadáiból, hiedelemtörténeteiből, világi és vallásos mondáiból. A Dugonics Társaság alapító tagja volt.
Szegedi felsővárosi tímárcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot. Középfokú tanulmányait a szegedi piarista gimnáziumban végezte, teológiai tanulmányokat Temesvárott folytatott. 1875 júliusában szentelték pappá. Papi tevékenységének első állomáshelye Magyarpécskán volt, itt kezdte népköltészeti gyűjtőmunkáját is. Szíve a szegényparasztokhoz húzott, főnökeivel gyakran összeütközésbe került, ez utóbbi ok miatt többször áthelyezték papi tevékenységének színterét Csanád vármegye, Arad vármegye, Temes vármegye és Torontál vármegye különböző kis településeire, e sajátos körülmény a népdalgyűjtő munkának külön kedvezett. Gyűjtéseit maga szerkesztette egybe, s saját pénzén adta ki, már 1877-től kezdve. 35 évet töltött a papi pályán, utoljára Csanádpalotán volt segédlelkész. 1910-ben betegsége miatt innen nyugdíjazták, ekkor visszaköltözött Szegedre, még pár évig gyűjteményeivel foglalkozott, nagy nyomorban és magányban halt meg. Szegeden érte a halál. Temetése szerény körülmények között történt,[2] a szegedi Dugonics temetőben nyugszik.[3]
Kálmány Lajos hagyatékát Móra Ferenc vásárolta meg a Somogyi-könyvtár számára, e hagyaték később, a levelezés kivételével, a Néprajzi Múzeumba került. S annak egy része majd innen került kiadásra az 1950-es évek elején Dégh Linda és Ortutay Gyula szerkesztésében. A Néprajzi Múzeumban lévú hagyatékot jelenleg a Kovács Ágnes által felállított rendben őrzik.[4]
Mitológiai feldolgozó munkáját, s a vallási néprajzzal kapcsolatos tanulmányát a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte, s közreadta még életében.
A Néprajzi Múzeum Kéziratgyűjteményében jelenleg 90 kézirattöredék érhető el.
Több helységben (Magyarpécska, Csanádpalota), ahol papi szolgálatot teljesített, emléktáblát állítottak tiszteletére, Szegeden utcát neveztek el róla. Portrészobrát, melyet Kligl Sándor alkotott, a szegedi Nemzeti Emlékcsarnok őrzi.
2002-ben, születésének 150. évfordulója alkalmából a Somogyi-könyvtár kiállítást rendezett tiszteletére.[9]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
