Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande

Joseph Jerôme Lefrançais de Lalande (Bourg-en-Bresse, 1732. július 11. – Párizs, 1807. április 4.) francia csillagász, a párizsi csillagvizsgáló igazgatója.

Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande
Jean-Honoré Fragonard festménye (1769 körül)
Született	Joseph-Jérôme Le Français[1] 1732. július 11.[2][3][4][5][6] Bourg-en-Bresse[2][7][8]
Elhunyt	1807. április 4. (74 évesen)[9][3][4][5][6] Párizs[9][10][8]
Állampolgársága	francia
Foglalkozása	csillagász matematikus professzor író
Tisztsége	igazgató (1795–1800, Observatoire de Paris)
Iskolái	Collège de France (csillagászat) Fénelon - La Trinité School Párizsi Egyetem (1748–1751, jogrendszer)
Kitüntetései	American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja (1781–)[11] az Eiffel-tornyon megörökített nevek listája[12] a Royal Society tagja (1763)[13]
Sírhelye	Père-Lachaise temető (Div. 4, Av.Lat.Sud, 2ème ligne, X-17)[14][1][15][16]
Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Jérôme Lefrançais de Lalande témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Voyage d'un françois en Italie, fait dans les années 1765 et 1766. Tome premier, 1769

Élete

Első nevelését egy jezsuita iskolában nyerte, azután Párizsba ment jogot tanulni, de ezenkívül Joseph-Nicolas Delisle és Pierre Charles Le Monnier mellett szorgalmasan csillagászattal is foglalkozott. Utóbbi ajánlatára 1751-ben az akadémia csillagászati megfigyelések céljából Berlinbe küldte, ahol Eulerrel, Maupertuis-vel és másokkal ismerkedett meg. Visszatérte után egy évig Bourg-en-Bresse-ben ügyvédeskedett, de azután Párizsba menve, teljesen a csillagászatnak szentelte magát. 1753-ban az akadémia tagjává választották, 1761-ben a Collège de France-ban tanár, később az École militaire csillagvizsgálójának igazgatója lett.

Munkássága

Lalande rendkívül szorgalmas megfigyelő és fölöttébb termékeny csillagászati író. Főképpen a bolygók mozgásának elméletével foglalkozott, ő kezdte először nagy méretekben a zónamegfigyeléseket végezni. Kiadott egy Hold-atlaszt és egy csillagkatalógust, amelyben 47 ezer objektumot írt le. Histoire céleste française című művét a British Association for the Advancement of Science rendeletére Francis Baily adta ki (London, 1847). 1771-ben az addigi mérési adatok alapján a Nap–Föld távolságot 153 ± 1 millió km-re becsülte.^[17] Legfontosabb és leghasznosabb nagyobb műve: Traité d'astronomie (Párizs, 1764. 2 kötet, 3. kiadás 1792. 3, illetve 4 kötet), mely több nemzedék számára a legjobb útmutatót adta. Nagy fontosságú továbbá: Bibliographie astronomique avec l'histoire de l'astronomie depuis 1781-1802. (Párizs, 1803). Végrendeletében akadémiai évi díjat tűzött ki a legjobb asztronómiai értekezés vagy a legfontosabb csillagászati megfigyelésre. Egyike azon 72 tudósnak, akiknek neve szerepel az Eiffel-torony oldalán.