Josef Haltrich

Josef Haltrich (Szászrégen, 1822. július 22. – Segesvár, 1886. május 17.) erdélyi szász történész, néprajzkutató, tanár és lelkész.

Josef Haltrich
Született	1822. július 22. Szászrégen
Elhunyt	1886. május 17. (63 évesen) Segesvár
Állampolgársága	osztrák–magyar
Foglalkozása	történész, néprajzkutató, pedagógus, lelkész
Iskolái	Josef Haltrich Líceum Lipcsei Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Josef Haltrich témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Deutsche Volksmärchen aus dem Sachsenlande in Siebenbürgen, az 1882-es bécsi kiadás címlapja

Életpályája

1836-tól 1845-ig a segesvári gimnáziumban tanult, 1845–47-ben a lipcsei egyetemen teológiát, bölcsészettudományt és történelmet tanult. 1848-ban id. Bethlen János gróf gyermekeinek nevelője volt Kolozsvárt; ugyanebben az évben ősszel a segesvári ágostai evangélikus főgimnázium tanárának választották. 1869-ben a főgimnázium igazgatója lett, 1873-ban Segesd evangélikus lelkésze. Ma a segesvári gimnázium az ő nevét viseli.

Cikkei jelentek meg a segesvári főgimnázium Programmjában (1855. Zur deutschen Thiersage, 1866. Negative Idiotismen der siebenbürgisch – sächsischen Volkssprache), a Fromann Zeitschriftjában (V. 1858. Bildliche Redensarten, Umschreibungen und Vergleichungen der siebenbürgisch-sächsischen Volkssprache, VI. 1859. Kindergebete), a Siebenbürger Boteban (1867. Zur Kulturgeschichte der Sachsen in Siebenbürgen), a Siebenbürgisch Deutsches Wochenblattban (1869. Zur Charakteristik der Zigeuner), az Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskundeben (N. F. XII. Bericht betreffend das siebenb. deutsche Wörterbuch), a Sächsischer Hausfreund című naptárban (1881. Sächsischer Volkswitz und Volkshumor), a Siebenbürgisch-Deutsches Tageblattban (1881. 2402. sz. Die Welt unserer Märchen und unserer Kinder.)

Művei

• Deutsche Volksmärchen aus dem Sachsenlande in Siebenbürgen. Berlin, 1856 (2. bőv. kiadás. Bécs, 1863)
• Die Stiefmütter, die Stief- und Waisenkinder in der siebenbürgisch-sächsischen Volks-Poesie. Wien, 1856
• Zur Geschichte von Sächsisch-Regen seit den letzten 100 Jahren. Kronstadt, 1857 (különnyomat az Archiv-ból)
• Plan zu Vorarbeiten für ein Idiotikon der siebenbürgisch-sächsischen Volkssprache. Hermannstadt, 1865
• Deutsche Inschriften aus Siebenbürgen. Festgabe der Stadt Schässburg an die Mitglieder des Vereins für siebenb. Landeskunde. Hermannstadt, 1867
• Zur Kulturgeschichte der Sachsen in Siebenbürgen. Hermannstadt, 1867 (különny. a Hermannstädter Zeitungból)
• Die Macht und Herrschaft des Aberglaubens in seinen vielfachen Erscheinungen. Hermannstadt, 1871
• Zur Volkskunde der Siebenbürger Sachsen. In neuer Bearbeitung herausgegeben von J. Wolff. Wien, 1885

Magyarul

• A csodálatos fa. Erdélyi szász népmesék. Josef Haltrich gyűjtése; vál. Kovács Ágnes, utószó Hanni Markel, ford. Üveges Ferenc; Európa, Bp., 1979 (Népek meséi)
• A csodát termő fa. Erdélyi szász népmesék; vál., ford. Veres István, Josef Haltrich népmese-gyűjtése alapján; Pont, Bp., 2015 (Conflux)
• Királylány a lángpalotában. Erdélyi szász népmesék; szerk. Burus János Botond, Josef Haltrich népmesegyűjtése alapján; Gutenberg, Csíkszereda, 2016

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.

További információk

• Josef Haltrich által gyűjtött népmesék Archiválva 2006. január 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
• https://web.archive.org/web/20050306031428/http://www.1000-maerchen.de/josef-haltrich/index.html
• A királyfi meg a két fa, Josef Haltrich gyűjtése (magyarul)^{[halott link]}

Kapcsolódó szócikkek

• Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap