Japán feketefenyő

A japán feketefenyő (Pinus thunbergii, japánul kuromacu, 黒松), vagy japán fenyő^[1] a fenyőfélék (Pinaceae) családjának hosszútűs fenyők (Pinus) nemzetségébe tartozó, terebélyes, kúpos koronájú, örökzöld fa. Hagyományos bonszai növény.

Japán feketefenyő
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Toboztermők (Pinophyta) Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida) Rend: Fenyőalakúak (Pinales) Család: Fenyőfélék (Pinaceae) Nemzetség: Tűnyalábos fenyő (Pinus) Faj: P. thunbergii
Tudományos név
Pinus thunbergii Parl. 1868.
Szinonimák
Pinus thunbergiana
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Japán feketefenyő témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Japán feketefenyő témájú médiaállományokat és Japán feketefenyő témájú kategóriát.

Elterjedése

Észak-Kína, Japán és Korea területén őshonos növény.^[2]

A tengerpartok sziklás oldalain, a homokos föveny részein találhatjuk legnagyobb állományait. Jellemző a fajra, hogy vulkáni működés után visszamaradt meddő talajon megtelepedő növényzet egyik úttörője.

Megjelenése

Magassága akár 30 méter is lehet. Kérge szürke, töredezett. Levelei tűk, merevek, 10 cm hosszúak, kettős csomókban simulnak a hajtásokhoz. Színük zöld. Porzós virágai sárgák, a termősek vörösek. A tobozok 7 cm hosszúak, tojásdadok, éretten szürkésbarnák.^[2]

Jellegzetes koronája széles kúp alakú, mely messze nyúló ágaival ernyőt alkot. Friss hajtásai világosabb színűek majdnem fehérnek tűnnek és ahogy öregszik úgy vált színt.

Magyarországi megjelenése

Dísznövényként találkozhatunk vele. Fiatalabb korában évente 40 – 50 cm-t is nőhet. A növény télálló, de keményebb telek esetén fagyvédelmet igényel. A talajra kevésbé érzékeny a semleges vagy gyengén savanyú talajokat kedveli.

Galéria

• 
  Japán feketefenyő bonszai fácska
• 
  Japán feketefenyő habitusa (Atami, Japán)
• 
  Szürke töredezett kérge
• 
  Toboztermése