Remove ads
Jakucs László (Sarkad, 1926. január 21. – Szeged, 2001. december 1.) magyar geológus, tanszékvezető egyetemi tanár. Öccse Jakucs Pál akadémikus, botanikus, ökológus professzor.[1]
| Jakucs László | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1926. január 21. Sarkad |
| Elhunyt | 2001. december 1. (75 évesen) Szeged |
| Ismeretes mint | geológus |
| Nemzetiség |  magyar |
| Állampolgárság | magyar |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Pázmány Péter Tudományegyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | földrajztudomány |
| Kutatási terület | szpeleológia |
| Tudományos fokozat | földrajztudományok doktora |
| Szakintézeti tagság | Csongrád megyei TIT elnöke Enviromental Change on Karst Area Bizottság tagja Magyar Földrajzi Társaság Szegedi Osztálya elnöke Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tagja MTA Földrajzi Tudományos Bizottság tagja Nemzetközi Földrajzi Unió Nemzeti Bizottsága tagja TMB Földrajz-Meteorológiai Szakbizottsága tagja |
| Munkahelyek | |
| József Attila Tudományegyetem | tanszékvezető egyetemi tanár (1964–1992) |
| Magyar Állami Földtani Intézet | geológus (1949–1953) |
| Jelentős munkái | Az Aggteleki cseppkőbarlang (1952) A Béke-barlang felfedezése (1953) A karsztok morfogenetikája – a karsztfejlődés varienciái (1971) |
| Tudományos publikációk száma | 4 |
| Szakmai kitüntetések | |
| Herman Ottó-érem (1962) Kadić Ottokár-érem (1974) Pro Natura díj (1998) Eötvös József-koszorú (1999) Vass Imre-érem (2001) | |
| Hatással voltak rá | Vadász Elemér, Kádár László |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jakucs László témájú médiaállományokat. | |
1926. január 21-én született Sarkadon. Apja Jakucs László tanító, Debrecen és Hajdú vármegye tanfelügyelője, anyja Csató Margit általános iskolai tanár. Szülővárosában töltötte élete első kilenc évét, ezután Debrecenbe költöztek, a középiskolát is ott végezte el. Egyetemi tanulmányait 1945-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte, ahol földrajzot, kémiát, biológiát majd földtant hallgatott.
Már az egyetemi évei alatt barlangokkal kezdett foglalkozni, legelső – kis híján végzetes – barlangi élményei a Budapest határában lévő Hét-lyukhoz, majd pedig a solymári Ördöglyuk-barlanghoz fűződtek. 20 éves korában néhány hallgatótársával együtt, külső segítség nélkül – ez volt első komolyabb szakmai eredménye – feltérképezték az esztergomi Sátorkőpusztai-barlangot, ezt a bükk-vidéki Létrás-tetői-barlang követte. Habár Vadász Elemérnek volt aspiránsa, egyetemi doktori címét Kádár László debreceni geográfusnál szerezte meg. 1949 és 1953 közt a Magyar Állami Földtani Intézet geológusa volt. Az itt töltött ideje alatt, korábbi kutatási pontatlanságokból kiindulva kimutatta, hogy az aggteleki Baradla-barlangrendszer üreghálózata mellett léteznie kell a területen egy másik, önálló barlangrendszernek is. E felismerése nyomán fedezte fel 1952-ben a mai ismeretek szerint 7 kilométer hosszú aggteleki Béke-barlangot. Ez volt a világ első olyan barlangfelfedezése, amely nem a véletlen műve, hanem tudományos kutatás eredménye volt. Az ott szerzett tapasztalataira építve írta meg Az Aggteleki cseppkőbarlang (1952) és a Béke-barlang felfedezése (1953) című műveit. 1953-ban feltárta a Pénz-pataki-víznyelőbarlangot és az aggteleki rövid Alsó-barlang egy rövidebb szakaszát is. Ezen szakmai érdemei miatt még abban az évben kinevezték az Aggteleki-cseppkőbarlang igazgatójának. Ezt a tisztséget tíz éven át, 1963-ig látta el. Ez idő alatt is számos publikációja volt, főleg a barlang- és karsztkutatásról.[2]
1961-ben kandidátusi minősítést nyert az Általános karsztgenetikai, morfológiai és hidrográfiai problémák vizsgálata az Aggteleki-karszton című értekezésével.[3]
A tudományos előrelépés újabb állomásaként 1963-ban elfogadta a szegedi József Attila Tudományegyetem felkérését: 1964-ben megszervezte a Természeti Földrajzi Tanszéket, amit 28 éven át vezetett. Tudományos kutatásai célkeresztjében továbbra is főleg a karsztjelenségek álltak: 1971-ben jelent meg összegző műve A karsztok morfogenetikája – a karsztfejlődés varienciái címmel, amellyel elnyerte a földrajztudományok doktora tudományos fokozatot. A művet angol és orosz nyelvre is lefordították, számos országban kiadták. Ez a mű számít külföldön a legtöbbször idézett hazai földrajzi munkának mind a mai napig.
Utolsó éveiben Korzika gránitterületeivel és hazai karsztterületek őskarsztos (paleokarsztos) sajátságainak feltárásával foglalkozott, de még élete utolsó évében is szervezett tanulmányutat, ezúttal Kubába. 2001. december 1-jén, munkavégzés közben érte a halál, utolsó útjára családtagok, kollégák, barátok és tanítványok hatalmas serege kísérte a szegedi Belvárosi Temetőbe.[4][5]
Ismeretterjesztő, tudománynépszerűsítő munkássága is kiemelkedő volt. Mintegy 120 tudományos közleményén kívül számos ismeretterjesztő természetfilmet is készített. Az általa jegyzett tankönyvekből földrajzosok több generációja tanult és tanul most is.
Remove ads
- Csongrád megyei TIT - elnök
- Enviromental Change on Karst Area Bizottság
- Magyar Földrajzi Társaság Szegedi Osztálya - elnök
- Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat
- MTA Földrajzi Tudományos Bizottság
- Nemzetközi Földrajzi Unió Nemzeti Bizottsága
- TMB Földrajz-Meteorológiai Szakbizottsága
- Felsőoktatás Kiváló Dolgozója díj
- Munka Érdemrend arany fokozata
- Vásárhelyi Pál kitüntetés (1948)
- Herman Ottó-érem (1961)
- Kadić Ottokár-érem (1974)
- Lóczy Lajos-emlékérem (1985)
- Professzor Emeritus (JATE, 1992)
- Teleki Sámuel érem (1995)
- Sarkad díszpolgára (1997)
- Pro Natura díj (1998)
- Aggtelek díszpolgára (1999)
- Eötvös József-koszorú (1999)
- Szent-Györgyi Albert-díj (2000)
- Vass Imre-érem (2001)
- Világ legjobb barlangfilmje aranyserleg
Róla nevezték el a Jakucs László-barlangot. Sarkadi szülőházán emléktáblát helyeztek el tiszteletére. Emlékére egykori tanszékén a Szegedi Tudományegyetem minden évben megrendezi a Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyt. Archiválva 2020. február 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
Nevét őrzi az 591964 Jakucs kisbolygó.[6]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads