litván nagyhercegnő From Wikipedia, the free encyclopedia
Jagelló Ilona (1357/1360 – 1438. szeptember 15.) vagy Litvániai Ilona, kolostori neve: Jevprakszija (Eupraxia), lengyelül: Helena Olgierdówna, litvánul: Elena Algirdaitė, ukránul: Олена Литовська, belaruszul: Алена Альгердаўна, oroszul: Елена (Евпраксия) Ольгердовна, litván nagyhercegnő, házassága révén szerpuhovi fejedelemné. Gediminas litván nagyfejedelem unokája, Jagelló litván nagyfejedelem, II. Ulászló néven lengyel király (édes)húga, Litvániai Anna lengyel királyné és férje, III. Kázmér lengyel király unokahúga,[2] valamint Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár nagynagynénje.[3] IV. Iván orosz cár szépanyja, azaz 5. generációs felmenője.
| Jagelló Ilona | |
| Litvániai Ilona Jevprakszija (Eupraxia) | |
 | |
| Jagelló Ilona és Bátor Vlagyimir esküvője, XVI. századi orosz krónika | |
| Szerpuhovi Részfejedelemség fejedelemnéje | |
| Елена Ольгердовна | |
| Uralkodási ideje | |
| 1371/1372 – 1410. május 4./14. | |
| Elődje | Rurik Mária |
| Utódja | Rurik Vaszilissza |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Jagelló-ház (Gediminas-ház) |
| Született | 1357/1360 |
| Elhunyt | 1438. szeptember 15. (81 évesen) Moszkva[1] |
| Édesapja | Algirdas litván nagyfejedelem (1296–1377) |
| Édesanyja | Rurik Julianna tveri nagyhercegnő (1325 körül–1392) |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Bátor Vlagyimir, Szerpuhov részfejedelme (1353–1410) |
| Gyermekei | 1. András (?–1405 előtt) 2. Iván (1381–1422) 3. Simeon (1381 után–1426) 4. Jaroszlav (1388/89–1426) 5. Fjodor (1389–1405 előtt) 6. András (1392–1426) 7. Vaszilij (1394–1427) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jagelló Ilona témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Apja Algirdas (1296–1377) litván nagyfejedelem, édesanyja Rurik Julianna (1325 körül–1392), I. Alekszandr tveri fejedelem lánya.
Bátor Vlagyimir, Szerpuhov részfejedelme felesége. Házasságukból hét fiuk született, de minden gyermekét túlélte. Férje halála után kolostorba vonult, és felvette a Jevprakszija (Eupraxia) nevet. Dédnagymamaként halt meg.
Krúdy Gyula 1925-ben megjelent regényében, a Tizenhat város tizenhat leánya c. könyvében és az ebből készült tévéfilmben, a Tizenhat város tizenhat leánya c. tévéjátékban megjelenik a lengyel király húga, de a regényben és a filmben a testvérnénje, és csak fejedelemasszonynak hívják. A történet szerint a lengyelországi Szandec várában él apácafejedelem-asszonyként, viszont a történelmi alak özvegyként is orosz területen maradt. Az 1412-ben Zsigmond magyar király által II. Ulászló lengyel királynak elzálogosított szepesi város polgárlánya, a késmárki Fabeícius Anna túszként a fejedelemasszonynak a kolostorába kerül. A király lányát pedig a királyi csillagász jóslata miatt, miszerint a hercegnőt veszély fenyegeti az udvarban, a lengyel király a húgához, a hercegnő nagynénjéhez, a fejedelemasszonyhoz küldi. A csillagász azonban elárulja a királyt, és a lányát el akarja raboltatni, aki egy titkos alagúton mégis bejut épségben a nagynénje várába, ahol összeismerkedik a késmárki takácsmester lányával, akivel nemcsak a nevük hasonló, hanem a külsejük is, ezért szerepet cserélnek, mikor a hercegnő életét veszély fenyegeti. Ugyanis a hajdemákok vezetője elrabolja a magát Anna hercegnőnek kiadó Fabrícius Annát. Lubomirszky herceg párbajban megöli a rablóvezért, és kiszabadítja a hercegnőnek hitt Annát. A történet végén a hercegnő kolostorba vonul, és a herceg nem korábbi jegyesét, hanem Fabrícius Annát vezeti oltárhoz. A filmben a lengyel király húgának, a fejedelemasszonynak a megformálója Temessy Hédi volt.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
