(1813–1893) író, műfordító From Wikipedia, the free encyclopedia
Jósika Júlia, családi nevén báró Jósika Miklósné báró Podmaniczky Júlia (Pest, 1813. – Drezda, 1893. június 10.) író, műfordító, Jósika Miklós író felesége.[2]
Jósika Júlia | |
Jósika Miklósné báró Podmaniczky Júlia. Illusztráció a Vasárnapi Újság 1861. évi 4. számából. | |
Élete | |
Születési név | Podmaniczky Júlia |
Született | 1813. Pest |
Elhunyt | 1893. június 10. Drezda |
Sírhely | Házsongárdi temető |
Házastársa | Jósika Miklós |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | próza |
Báró Podmaniczky Károly bányatanácsos és Noszticz-Jänkendorf Eliza leánya. Rangjához illő gondos nevelésben részesült. A reformkorban nagyvárossá érést elkezdő Pest-Budán nőtt fel. Mint bárói sarj a kor legmodernebb nevelését kapta, amit nő kaphatott. Bizonyossággal állítható, hogy úrinő nevelése hatással volt, mint divat tudósító, mint írói ambícióira. Korában igen későn férjhez menőnek számított.1839-ben ismerkedett meg jövendőbeli hitvesével. Podmaniczky Júlia nyolc esztendőt várt türelemmel, míg szerelmével, a kor legünnepeltebb írójával egybekelhetett.1847-ben ment férjhez Jósika Miklóshoz Ez a páros a magyar romantikus regény kiemelkedő alakja és a pesti kialakuló félben lévő polgári divatvilág etalonja, remek beszédtémát adott a kávéházak társaságainak. Rövid magyarországi tartózkodásukat a báró szurdoki birtokán töltötték elvonulva a város zajától.
Boldog házasságukra hamarosan árnyékot vetettek a forradalom és a szabadságharc eseményei, majd az emigráció nehéz esztendői következtek. Jósika Júlia bátran és boldogan támogatta férjét politikai szereplésében, s a számkivetettség évei alatt nemcsak a lelket tartotta a csalódott és közönségétől megfosztott íróban, aki 35 társa kivégzése miatt komoly depresszióba esett, hanem kenyérkereső foglalkozást is vállalt, és első emigrációs állomáshelyükön Brüsszelben, kihasználva gondos nevelését, és a már akkor politikailag jelentős város nagyszámú, jómódú diplomata feleségét, mint boltos asszonyként remekül tudott érvényesülni és támaszt nyújtani párjának. Regényei egy része itt született és majd Lipcsében jelentek meg. Témái a sokszor előforduló nagypolgári életet élő, a háztartást gondosan ügyelő és ezen felül a kor legújabb divatját követő nők adják, értelemszerűen, hiszen ő is ehhez a társadalmi csoporthoz tartozott még akkor is mikor az emigráció első időszakában a család belőle és leleményességéből élt meg. Miután véget ért a szabadságharc megtorlása és a rémuralom, a konszolidáló Magyarországon elinduló divatlapok munkatársuknak kérték fel a külföldön élő asszonyt. Az ekkor elinduló és népszerű Vasárnapi Újság és Nővilág folyamatosan közölte írásait.
Az 1848. évi politikai viharok férjét is magukkal ragadták, végül vagyonától megfosztották és számkivetésbe kergették. Felesége követte férjét Drezdába, majd Brüsszelbe. Itt csipkekereskedést folytatott, emellett irodalommal is foglalkozott: németre fordította férje regényeit és magyar lapokba is dolgozott. A szerény háztartás megtakarított jövedelméből jól berendezett házat is vásárolt. Amikor férje orvosi javaslatra Drezdába költözött, oda is követte és élete végéig vele volt. Férjének halálakor (1865) rokonai unszolására sem tért haza, Drezdában hunyt el. Hamvaikat Jósika Sámuel hazaszállíttatta és a kolozsvári Házsongárdi temetőben helyeztette örök nyugalomra.
Több Jósika-regényt fordított németre, maga is írt novellákat és néhány regényt, valamint németül költeményeket. A Nővilág című lap főmunkatársa volt, de más lapokban is jelentek meg cikkei, külföldről küldött divattudósításai.
Életéről Kertész Erzsébet írt ifjúsági regényt Csipkebolt Brüsszelben címmel.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.