Iszapgyopár

Az iszapgyopár (Gnaphalium uliginosum) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó növényfaj. Európa nagy részén (az északi területek kivételével) és Nyugat-Ázsiában honos, de sokfelé behurcolták. Magyarországon a Dunántúlon nem ritka, és az Alföldön is gyakori. A Mátrában megtalálhatóak állományai.^[1][2] Nedves szántók, iszaptársulások, árterek, útszélek növénye, 1300 méteres magasságig.

Iszapgyopár
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Asterids Csoport: Euasterids II Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales) Család: Őszirózsafélék (Asteraceae) Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae) Nemzetség- csoport: Gnaphalieae Nemzetség: Gnaphalium Faj: G. uliginosum
Tudományos név
Gnaphalium uliginosum L.
Szinonimák
Filaginella uliginosa (L.) Opiz
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Iszapgyopár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Iszapgyopár témájú médiaállományokat és Iszapgyopár témájú kategóriát.

A specifikus név jelentése: „mocsarakban/nedves helyeken növő”.^[3]

Jellemzése

Egyéves növény. 5–25 cm magasra nő meg, szára tövétől elágazó. Legfeljebb 5 cm hosszú, száron ülő, keskeny, lándzsás leveleit apró szőrök borítják, fehéren gyapjasak; felszínük sötétebb zöld. Június-szeptember között virágzik. A hajtásokon csomókban elhelyezkedő, 2–3 mm hosszú virágfészkek sárga (de hamar megbarnuló) csöves virágokból állnak. A fészkek 3-10 tömött, végálló, a legfelső levelek közül kimagasló gomolyvirágzatot alkotnak. A murváskodó levelek a fészekcsomókon túlérnek, a fészekpikkelyek sárgásbarnák. Termése apró (0,5 mm hosszú) kaszattermés.

Hasonló fajok

• Német penészvirág (Filago vulgaris) – virágai nagyobbak, levelei sűrűbben nőnek.