Isteni erények

Az isteni erények (más néven: teológiai erények) a keresztény vallásban a hit, a remény és a szeretet.

XXIII. János (ellenpápa) síremléke a firenzei dómban. A három nőalak az isteni erényeket szimbolizálja.

Isteniek, mert a forrásuk, a tárgyuk és céljuk Isten; ebből következően nem az emberi természetből fakadnak. A keresztény ember erkölcsi cselekvését az isteni erények alapozzák meg, lelkesítik és határozzák meg.^[1]

A művészetekben gyakran nőalakban ábrázolják őket a következő jellemző szimbólumokkal:^[2]

• hit: kereszt, felfele mutató kéz, gyertya
• remény: hárfa, horgony, pálma, fáklya
• szeretet: lángoló szív, gyerekek, gyümölcsszedés

Az isteni erények megjelennek az Újszövetségben, Pál apostolnak a korinthosziakhoz írt első levelében.^[3]

Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig a legnagyobb a szeretet.

– Pál első levele a korinthosziakhoz 13:13