Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület
természetvédelmi terület Magyarországon From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület világhírű őslénytani lelőhely Ipolytarnócon. Az Európa-diplomás bemutatóhely egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa során betemetett „ősvilági Pompeii”. Tudományos vizsgálatai 1836-ban kezdődtek el, 1944 óta védett. A magyar állam tulajdonában és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében levő 510 hektáros előfordulás földtani örökségét különleges interpretációban mutatja be látogatóinak, a geoturizmus kedvelt kirándulóhelye. Honlapján többnyelvű turisztikai információ és letölthető szakanyag található.
| Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Elhelyezkedése | |
| Terület | 5,12 km² |
| Alapítás ideje | 1944 |
| Felügyelő szervezet | Bükki Nemzeti Park |
 Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 13′ 56″, k. h. 19° 38′ 60″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület témájú médiaállományokat. | |
Budapesttől közúton mintegy 120 kilométerre északkeletre, Magyarország határa közelében terül el a szlovákiai Mucsény (Mučín) és a Nógrád vármegyei Ipolytarnóc között. A park az Ipolytarnóc közúti elérését szolgáló 2205-ös úton, illetve a Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalon közelíthető meg.
A terület legfontosabb ősmaradványai: cápafogakkal hintett tengerparti föveny, szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fái, egzotikus növénylenyomatok, ősvilági élőlények lábnyomai, a vulkáni tufa áradatában összesült maradványok.[1]
Cápafogas homokkő
A Paratethys partszegélyi övezetében, 23 millió éve halmozódott fel az a homokkő, mely a geológiai tanösvény elején fogadja a látogatókat. Jellegzetes zöld színét a glaukonit ásvány 5%-ot meghaladó feldúsulása okozza. Így keletkezett a partszegélyi környezetben, a cápafogakat, és ráják, delfinek, tengeritehenek, krokodilok csontjait tartalmazó „cápafogas réteg”. Eddig 25 cápafaj maradványait mutatták ki az összemosott, áthalmozódott maradványokból.
Ősállatok lábnyomai
A területen felszínre bukkan a lábnyomos homokkő, mely kétezer négyzetkilométer felületen, 11 gerinces állatfaj 3 ezer lábnyomát tartalmazza. Többek között ősorrszarvú, őz, szarvasfélék, ragadozók és madarak lábnyomai, illetve egyéb nyomfosszíliák találhatók a megkövült iszapban.[2]
Kövesedett fák
A világ legnagyobb ismert, kövesedett pinus-féléjét (Pinuxylon tarnocziense) a Borókás-patak oldalában találták meg, 8 méter kerületű és közel 100 m hosszúságú. A fatörzs megkövesedését a vulkáni rétegekből kioldódó, a fa anyagát átitató kovasav okozta. A terület tudományos vizsgálata 1836-ban kezdődött el Kubinyi Ferenc munkája révén.
Levéllenyomatok
A lábnyomos felszínt növénymaradványok is tarkítják. Több, mint 15 ezer levéllenyomat található a területen, főképp páfrányok, pálma, babér, magnólia, platán-félék és óriási kimagasló fenyők alkották az egykori trópusi-szubtrópusi esőerdő növényzetét.
A vulkáni katasztrófa
A vulkáni katasztrófa megőrizte a terület állat- és növényvilágát. A riolittufából kiszivárgó kovasavas oldatok átjárták az alsóbb rétegeket, kötőanyagot adva a lábnyomok homokkövének és a fatörzseknek. A vulkáni anyag kormeghatározása szerint az itt található lábnyomok 17 millió évesek.
Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen több, tematikus tanösvény került kialakításra. Ezek közé tartozik a Kőzetparki Ösvény, a Biológiai tanösvény, a Kőszikla ösvény és Geológiai ösvény.
Kőzetparki ösvény 700 méteres hosszúságban mutatja be a földtörténeti múlt emlékeit, a tájékozódást 2 millió évenkénti tanúkövek feliratai és az idősorba illeszkedő kőzetminták segítik. A Biológiai tanösvény a terület élővilágát ismerteti, kettő, illetve négy km hosszúságú erdei ösvényeken. A 4 km hosszú Kőszikla ösvényen vízmosások, tanyaromok, kőzetkibúvások és felhagyott kőbányák láthatóak. A Geológiai ösvény legfontosabb ősmaradványai a cápafogak, kövesedett fák, levéllenyomatok és az ősállati lábnyomok. A lábnyomos homokkövet két csarnok és egy védőpince rész mutatja be.
2008-ban jött létre a Novohrad–Nógrád Geopark, mely a világ első határon átnyúló nemzetközi geoparkja. 2010-ben vált az Európai Geoparkok - és a Globális Geoparkok Hálózatainak tagjává. Területe a történelmi Nógrád Vármegye egy részét öleli fel, célja a határon átnyúló együttműködés elősegítése, a történelmi hagyományok és közösségek újraegyesítése.[3]
1965 óta ítéli oda az Európa Diploma kitüntető címet az Európa Tanács. "Azon védett területek érdemelhetik ki, melyek kiemelkedő tudományos, természeti, kulturális vagy esztétikai értékekkel bírnak és egyben megfelelő oltalom alatt állva kezelésük példaértékű."[4] Magyarországon három Európa Diplomás terület található, a világhírű Ipolytarnóci Ősmaradványok 1995-ben nyerte el a címet. 2010 szeptember 16-án az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi terület Európa Diplomáját 2020 szeptember 11-ig meghosszabbította, ezzel ismerték el a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak kiemelkedő színvonalú munkáját, melynek jelentős szerepe volt a térség geoturizmusának fejlesztésében.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
