Indusztriális metal

Az indusztriális metal, azaz ipari metal a heavy metalnak az indusztriális zene hatásával létrejött alműfaja. Zeneiségét a sokszor szigorú, gépies gitárriffek és az elektronika széles körű használata jellemzik. Ismertebb ipari metal előadók a Ministry, a Rammstein, Marilyn Manson, Rob Zombie a stílust népszerűsítő Nine Inch Nails, vagy a műfajteremtő Godflesh zenekar. Az indusztriális metal népszerűsége jelenleg bizonyos európai régiókra korlátozódik.^[1]

Indusztriális metal
Stíluseredet	Thrash metal, industrial
Kulturális eredet	1980-as évek vége, Anglia és Amerikai Egyesült Államok
Hangszerek	gitár, basszusgitár, dob, dobgép, szintetizátor, sampler, sequencer
Népszerűség	Népszerűsége csúcsát világszerte a 90-es évek második felében érte el.
Leszármazott stílusok
Indusztriális death metal – Indusztriális black metal

Története

Az 1970-es évek közepén alakult indusztriális zenekarok, mint a Throbbing Gristle, még nyíltan szembefordultak a konvencionális rockzenei stíluselemekkel,^[2] de a modern, kísérletezgetős hangzások létrehozásához többek közt elektromos gitárt használtak.^[3] Az angol Killing Joke nevű 1978-ban alakult posztpunk együttes volt az első, ami az ipari hatásokat rockzenei elemekkel ötvözte,^[4] így jelentős hatása volt a későbbi ipari metal előadókra, mint a Ministry, a Godflesh, a Skinny Puppy vagy a Nine Inch Nails.^[5] A Killing Joke mellett még nagy hatású zenekar a noise rock Swans, vagy Steve Albini Big Black nevű produkciója.^[6] A 80-as évek végén a Godflesh debütáló EP-jével és a Ministry The Land of Rape and Honey albumával az élen az indusztriális metal kezdett egységes műfajjá kovácsolódni.^[3] A 90-es évek első felére Észak-Amerikában felvirágzott a műfaj.^[7] Sorra jelentek meg az újabb ipari metal előadók és a műfaj hatásaira építkező különböző zenekarok. A Nine Inch Nails Broken és a Ministry Psalm 69 albuma hozta meg az átütő sikert a műfajnak, mindkettő platinalemez lett.^[8] Az indusztriális szcéna előadói elhatárolódtak a gyökereitől eltávolodott műfajtól. Az új évezred kezdetére jelentősen visszaesett az indusztriális metal népszerűsége, de a műfaj veteránjai 2000-2005 között is magas lemezeladásokkal számolhattak.^[8] A műfajnak kialakult egy szélsőségesebb változata is, mely komolyabb hangsúlyt fektet a modernebb Industrial szellemiség kifejezésére is, ebből adódóan az ilyen zenekaroknál a szintetizátoros/elektronikus hangzások is nagyobb teret kapnak. Ezt a hangzásvilágot nevezték el Cyber Metal-nak.

Jegyzetek

1. Industrial Metal (angol nyelven). allmusic. [2012. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 11.)
2. Paytress 1995, 92. és 94. oldal
3. Di Perna 1995a, 69. oldal
4. Chantler 2002, 54. oldal
5. Bennett, J.: Killing Joke (angol nyelven). Decibel Magazine, 2007. July. [2008. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 17.)
6. Chick, Stevie: Till deaf us do part (angol nyelven). guardian.co.uk, 2008. július 18. (Hozzáférés: 2008. július 28.)
7. Wiederhorn, 1994, page 64.
8. GOLD AND PLATINUM - Searchable Database (angol nyelven). RIAA. (Hozzáférés: 2007. december 12.)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Industrial metal című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Könnyűzenei portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap