Illés Lajos (zenész)
(1942–2007) magyar zenész, zeneszerző, énekes From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Illés Lajos (Budapest, 1942. március 18. – Budapest, 2007. január 29.) Kossuth-díjas magyar zenész, zeneszerző, énekes, az Illés-együttes alapítója, református kántor.[3]
Remove ads
Remove ads
Pályafutása
Illés Lajos és Toldy Irén gyermekeként született. A VIII. kerületi tisztviselőtelepi Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett. Két évet tanult a BME-n.
1960–1965 az első Illés együttessel
Testvérével, Illés Károllyal alapították az Illés-együttest 1960-ban, amely az új zenei stílussal, az 1960-as évek közepére óriási népszerűségre tett szert.
Az Illés-nek három korszaka volt, amikor az összetétel és a zene is változott (1960–1965, 1965–1973 és 1973–1982). Mindhárom korszakban az alapító Illés Lajos vezette a zenekart. „Családi zenekarként” az együttes már 1957-ben létezett (az Illés fivérek mellett ekkor Zsiga István játszott benne gitárosként).
1965 és 1973 között a Szörényi testvérekkel és Bródy Jánossal


1963-ban Aczél György és az MSZMP Központi Bizottságának Agitációs és Propaganda Bizottsága is azon a véleményen volt, hogy az Illés-együttesnek meg kell szűnnie, mivel a „beatzene alvilági, erotikus eltévelyedés”.[4] A középső, „nagy” korszakban az együttes felállása: Illés Lajos – zongora, ének; Szörényi Levente – gitár, ének; Szörényi Szabolcs – basszusgitár, ének; Bródy János – akkordgitár, ének; Pásztory Zoltán – dobok. Néhány népszerű daluk: Az utcán, Kéglidal, Ne gondold, Little Richard, Amikor én még kissrác voltam, Sárika. Ő volt Koncz Zsuzsa számos sikerdalának a szerzője (Miért hagytuk, hogy így legyen; Jelbeszéd; Valahol egy lány stb.).
1973–1982 a harmadik Illés együttessel

1974 őszén újjáalakult az Illés-együttes, amelynek tagja lett Serfőző Anikó énekesnő, aki a Boldog város című lemezen megjelent Egy fiú és a tündér musical betétszámait énekelte és amelynek szövegkönyvét Görgey Gábor írta.[6]
1983-tól haláláig
1988-ban jelent meg Kicsit keserű című szerzői albuma,[7] amelyen az akkori pop és rockzene számos kiválósága közreműködött, mások mellett Demjén Ferenc,[8] Márta István, Bontovics Kati, Bencsik Sándor, Somló Tamás és Zalatnay Sarolta és szövegíróként Zelki János. 1992-től a kisoroszi református gyülekezet kántora lett, ahol felesége lelkészként szolgált. 2000-ben az Illés-együttessel együtt (a második korszakbeli, „nagy” Illéssel) Kossuth-díjat kapott. „Zenéjében és szövegében egyaránt magyar beatzenét végül is mi írtunk és játszottunk először” – mondta Illés Lajos a díj átvétele után.[3] 2007-ig élete utolsó két évtizedében a református egyház kántoraként szolgált Kisorosziban, a református templomban. Kisoroszi díszpolgára.[9]
Az általa irányított Illés-együttes művei, Illés Lajos dalai a kommunista rendszer idején ritka, a dalszövegek mögé bújtatott ellenállást fejeztek ki. Késői műveivel a magyar nemzeti és keresztény értékeket kívánta ápolni: „Én egy nemzeti és keresztény Magyarország mellett politizálok: a magam módján és eszközeivel” – nyilatkozta az Új Ember hetilapnak 2000-ben.[3]
2003-ban megjelent a Magyar Te Deum,[10] 2005-ben pedig a Karácsonyi Te Deum című műve.[11] Tervezte Arany János Toldijának megzenésítését is.
Remove ads
Magánélete
Első felesége Makkai Lilla, Makkai Sándor író, református püspök unokája volt.[12] Három gyermeke: Dávid (1964), Áron (1969, keresztszülei: Szörényi Levente és Koncz Zsuzsa),[13] Bence (1981). Második felesége Kovács-Sebestyén Ilona volt.[14]
Művei

- Egy fiú és a tündér (1974, musical Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje alapján, együtt Görgey Gáborral)
- Liliomfi (1987) (zenés játék Szigligeti Ede: Liliomfi című népszínművére)
- Kicsit keserű (1988, szerzői album)
- Velünk az Isten (1991, oratorikus rock-istentisztelet. Szövegét – a református istentisztelet liturgiájának felhasználásával – Makkai Lilla és Makkai László írta.)
- Cantus Hungaricus (1994)
- Magyar Ének I–II–III. – Cantus Hungaricus (1996) (énekelt magyar versek albuma 3 részből, magába foglalja középső részként az 1994-ben írt Cantus Hungaricust, kifejtve olyan zenei vázlatokat, amelyeket 1994-ben az időkorlátok miatt nem adtak ki) 1997-ben mutatták be a Petőfi Csarnokban és a TV1 műsorában.
- Válaszúton – népdalátiratok (1997) (Szvorák Katival)
- Álomföldön – megzenésített versek (1997) (Szvorák Katival)
- Betlehem csillaga (2000, rockopera, Utassy Józseffel (József Attila-díjas) verses szövegével a millenniumi évben Jézus Krisztus születéstörténetével, Vidnyánszky Attila rendezésében)
- Tánc-lánc – Majla Sándor erdélyi költő gyerekverseire írt dalok (2001) (Szabó Borókával)
- Magyar Te Deum – Istendicsérő, ünnepi alkalomra szánt kórusmű, zsoltár- és egyházi költészetből válogatott szövegek összeállításával (2003)
- Karácsonyi Te Deum – Istendicsérő, ünnepi alkalomra szánt kórusmű, zsoltár- és egyházi költészetből válogatott szövegek összeállításával (2005)
Díjai
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)
- Kossuth-díj (2000) megosztott Kossuth-díjat kapott az 1965 és 1973 között együtt zenélő Illés együttes tagjaival: Szörényi Leventével, Szörényi Szabolccsal, Bródy Jánossal és Pásztory Zoltánnal együtt.
Illés Lajos Zeneiskola és Zeneház

Cegléden, a Batthyány u. 15. szám alatt található. Ez az első zeneiskola, amit Illés Lajosról neveztek el. 2007 októberével nyitotta meg kapuit a könnyűzenei oktatásra vágyó diákok előtt.[15]
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads