kasztíliai és leóni király From Wikipedia, the free encyclopedia
IV. Ferdinánd (Sevilla, 1285. december 6. – Jaén, 1312. szeptember 7.) a Burgundiai-házból származó kasztíliai és leóni király, IV. (Merész, Vad) Sancho (1257? 1258? – 1295) kasztíliai és leóni király fia és utóda.
IV. Ferdinánd | |
Kasztíliai király | |
Uralkodási ideje | |
1295 – 1312 | |
Elődje | IV. Sancho |
Utódja | XI. Alfonz |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | House of Burgundy - Castile and León |
Született | 1285. december 6. Sevilla |
Elhunyt | 1312. szeptember 7. (26 évesen) Jaén |
Nyughelye | Iglesia de San Hipólito (Córdoba) |
Édesapja | IV. Sancho kasztíliai király |
Édesanyja | María de Molinillo |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Portugáliai Konstanca |
Gyermekei | XI. Alfonz király Kasztíliai Eleonóra Konstanca |
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Ferdinánd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
IV. Ferdinánd kiskorúsága alatt az édesanyja, Maria de Molina (1265? – 1321), Molina úrnője, Kasztília régensnőjeként uralkodott (1295 – 1301). (Ő Alfonso de Molinának, IX. Alfonz leóni király és Berengária kasztíliai királynő gyermekének, III. (Szent) Ferdinánd öccsének, volt a lánya.) Ebben az időszakban anarchikus állapotok, a különböző nemesi érdekcsoportok viszálykodása jellemezte a királyság életét. Azonban a nagykorúvá vált király is gyenge uralkodónak bizonyult, kormányzását nem kísérte szerencse és annak ellenére, hogy az aragóniaiak segítségével 1309-ben elfoglalta Gibraltárt, összességében véve a mórok ellen sem harcolt sikeresen. (Gibraltárt később, 1333-ban, elveszítették a kasztíliaiak, a móroktól csak 1462-ben szerezték véglegesen vissza.)
IV. Ferdinánd utóda a fia, Alfonz (1311 – 1350) lett, ő XI. Alfonz kasztíliai és leóni király, akinek az édesanyja Konstancia (1290 – 1313) volt, Dénes (1261 – 1325) portugál királynak és feleségének, az aragóniai királyi családból származó Portugáliai Szent Erzsébetnek (1277[1] – 1336) a lánya.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.