I. Sancho leóni király

I. (Kövér) Sancho (932 – 966. december 19.) León királya (956–958, 959/960–966) a Kantábriai-házból.

Ez a szócikk a leóni királyról szól. Hasonló címmel lásd még: I. Sancho (egyértelműsítő lap).

I. Sancho
Sancho Ramirez
León király
Uralkodási ideje
956 – 958 960 – 966
Elődje	III. Ordoño, IV. Ordoño
Utódja	IV. Ordoño, III. Ramiro
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Kantábriai-ház
Született	932
Elhunyt	966. december 19. (34 évesen)
Nyughelye	Basilica of San Isidoro
Édesapja	II. Ramiro
Édesanyja	Urraca Sanchez
Testvére(i)	Leóni Teréz pamplonai királyné III. Ordoño leóni király Elvira Ramírez
Házastársa	Teresa Ansúrez
Gyermekei	III. Ramiro király
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Sancho témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

II. Ramiro kisebbik fia. Idősebb féltestvére, III. Ordoño trónra lépésétől (951) szinte folyamatosan lázadozott az új király ellen. Arra hivatkozott, hogy az ő édesanyja királyi házból származott, III. Ordoño anyja, Adosinda Guttiérez viszont nem. (Sancho anyja, Urraca a Ximena-házból származó I. Sancho pamplonai király leánya, III. García pamplonai király testvére volt.)

Kettőjük harcában akkor következett be III. Ordoño javára fordulat, amikor feleségül vette Urracát, a nagy hatalmú Fernán González (910–970) kasztíliai gróf (930–970) lányát, akinek ő lett az első férje. (A Lara-házból származó Fernán González egyesítette a kasztíliai grófságokat, ő lett az egyesített Kasztília első grófja, és családjában örökletessé tette a grófi címet. Az ő uralmával kezdődött meg az a folyamat, aminek eredményeként Kasztília egyre inkább függetlenedett a Leóni Királyságtól. Fernán González egyik őse egyébként egyes forrásmunkák szerint a Kantábriai–házból származott.)

III. Ordoño halálakor, 956-ban, Sanchónak sikerült I. Sancho néven a trónra lépni, mert III. Ordoño fia, Bermudo házasságon kívüli kapcsolatból származott (bár később II. Bermudo néven ő is leóni király lett). I. Sancho nem tartotta be elődjének, III. Ordoñónak a mórokkal kötött megállapodását, ezért azok megtámadták a királyságot, és 957-ben vereséget mértek I. Sancho hadaira.

958-ban Fernán González, Kasztília grófja I. Sancho ellen fordult. Az ő segítségével Ordoño, IV. (Szerzetes) Alfonz fia megfosztotta a trónjától Sanchót, és IV. Ordoño néven León királya lett. I. Sancho a Córdobai Kalifátusba menekült. A mórok (az Omajjád-dinasztiából származó kalifa, III. Abd Al-Rahmán) és navarrai rokonsága segítségével hamarosan visszatért és 960-ban – más adatok szerint már 959-ben – elűzte IV. Ordoñót, aki szintén a kalifátusba menekült, és 962-ben száműzetésben meghalt.

I. Sancho 961-ben kénytelen volt elismerni Kasztília tényleges önállóvá válását. IV. Ordoño halála után León Kasztíliával, Pamplonával és Katalóniával összefogva szembefordult a mórokkal, de a leóniak a harcban alulmaradtak II. Al-Hakam (915–976) córdobai kalifával (III. Abd Al-Rahmán fiával és utódával) szemben, és Sanchának 965-ben békét kellett kötnie a mórokkal, hogy leverhesse a lázongó galíciai nemeseket. Ők azonban nem békéltek meg, és egyes források szerint Sanchót Gonzalo Menendez galíciai gróf (aki egyébként a király rokona volt) megmérgeztette.

I. Sancho utóda a fia, III. Ramiro lett (akinek édesanyja Ansur Fernández, Monzón grófja és Gontroda Nuñez lánya, Teresa Ansúrez volt,.

Források

• Diccionario de historia de Espana I-III, Madrid, 1968-1969.
• Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
• Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en Espana (Anos 364-1994), Vigo, 1994.
• http://www.homar.org/genealog/
• https://web.archive.org/web/20080202123946/http://www.genealogie-mittelalter.de/

• Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap