Hubay Jenő tér

A Hubay Jenő tér Budapest XV. kerületében Rákospalotán található. A tér fontos közlekedési csomópont a IV. kerület felé vezető Árpád úti felüljáró palotai oldalán.

Hubay Jenő tér
A Hubay Jenő tér a felüljáróról - háttérben a városháza, 2013
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest, XV. kerület
Városrész	Rákospalota
Névadó	Hubay Jenő
Korábbi nevei	Piac tér, Deák tér
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Hubay Jenő tér Pozíció Budapest XV. kerülete térképén
é. sz. 47° 33′ 46″, k. h. 19° 06′ 57″47.562638888889, 19.115833333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Hubay Jenő tér témájú médiaállományokat.

Fekvése

A térbe torkollik az Eötvös utca, az Illyés Gyula utca, a Deák Ferenc utca és a Rákospalota és Újpest között, a Budapest–Szob-vasútvonal felett átívelő felüljáró, valamint áthalad rajta a Bácska utca. A tér Rákospalota városrész két negyedének, az Öregfalunak és az Újfalunak a határán fekszik.

Kialakulása

A tér távolabb fekszik Rákospalota ősi utcaszerkezetétől, hiszen a valamikori kisközség a mai Kossuth és Kazinczy utca, később a délebbre kiépült Fő út között terült el.^[1] A közterület a szomszédos Rákosszentmihály felé vezető ősi marhahajtó út,^[2] a Szentmihályi út tengelyén fekszik. Jelentősége akkor nőtt meg, amikor a XIX. század utolsó negyedében az Újfalu elnevezésű negyed kiépült, és a település súlypontja az új parcellázások következtében délebbre került.

Rákospalota főútja korábban a Fő út vonalában húzódott, mely az újpesti Árpád úttal vasúti átjárón keresztül teremtett összeköttetést. Ezen a Fő út-Árpád út vonalon állt a villamosközlekedés szempontjából jelentős szerepet betöltő egyvágányú felüljáró 1896-tól 1971-ig. 1971 és 1974 között épült az Árpád úti közúti felüljáró,^[3] ami az Árpád út és a Hubay Jenő tér vonalában kötötte össze a két kerületet. A Hubay Jenő tér közlekedési jelentősége ekkor (1974) nőtt meg igazán.

Elnevezése

A tér első neve feltehetően Piac tér volt. Az utcanévlexikon ugyan az 1890-es évekre teszi a Piac tér elnevezést,^[4] de más forrásból tudjuk, hogy hivatalosan csak 1901-ben jelölték ki a csomópontot piactérnek.^[5] A következő elnevezés Deák, illetve Deák Ferenc tér volt, amit az utcanévlexikon szerint 1908 előtt adtak. Hubay Jenőről az 1914. május 10-én, a zeneszerző jelenlétében tartott ünnepség keretében nevezték el a teret.^[6] Eredetileg a téren átfutó Bácska (akkor még: Tavasz) utcát szánták Hubaynak, szinte az utolsó pillanatban döntöttek úgy, hogy a reprezentatívabb tér kapja meg a zeneszerző nevét. Tény ugyanakkor, hogy Hubay Jenőnek sem azelőtt, sem azután nem volt köze Rákospalotához.

Közösségi közlekedés

• Autóbusz: 25, 96, 104, 104A, 124, 125, 125B, 170, 196, 196A, 204, 225, 296, 296A
• Éjszakai autóbusz: 950, 950A, 996, 996A

A 196-os és 196A járatoknak csak Újpest felé van megállójuk, Újpalota felé haladva nem tudtak kijelölni megállóhelyet a buszoknak. A teret az 1980-as évekig érintette a 10-es és az 55-ös villamoscsalád is, előbbi 1985-ben, utóbbi 1982-ben szűnt meg.^[7][8]

Jelentős szobrok, épületek

A Városháza előtt található zsákodi Csiszér János 1932-ben felállított Hősi emlék című szoborkompozíciója, Rákospalota első világháborús emlékműve.

Zsákodi Csiszér János első világháborús Hősi emlékműve a Városháza előtt

1. sz. A Városháza. 1912-ben Feith Gábor szálloda, étterem, kávézó céljából építtette, majd 1923-ban ide költözött a város vezetése.^[9]
6. sz. A mai Tesco Express épülete. Több korabeli képeslapon is szerepel, több mint százéves kereskedelmi épület. Többek között Joó Sándor kelmefestő, vegytisztító műhelye is itt működött.^[10]
7. sz. A volt Mészáros-vendéglő, ill. Palotagyöngye étterem, ma: társasház. A ma látható társasház felépítése előtt egy 1891-ben épült vendéglő volt a Deák utca sarkán. Ennek építtetője Mészáros József vendéglős volt, aki itt nyitotta meg éttermét a Honalkotóhoz.^[11] Az államosítást követően Palotagyöngye étteremként működött tovább, majd a rendszerváltást követően bezárt, és 2000 után az épületet is lebontották.

Jegyzetek

1. Ádám Ferenc (2016. május). „Palota a korai katonai felméréseken”. Helyem Házam Palotám II. (2-3.), 86. o.
2. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Utcasorsok a rákospalotai közdűlőutak mentén (magyar nyelven). Budapest, XV. kerületi blog, 2013. június 6. (Hozzáférés: 2017. június 3.)
3. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Negyven éves az Árpád úti felüljáró (magyar nyelven). Budapest, XV. kerületi blog, 2014. november 6. (Hozzáférés: 2017. június 3.)
4. Mészáros György - Buza Péter - Ráday Mihály. Budapest teljes utcanévlexikona. Dinasztia Kiadó, 238. o. (2006). ISBN 963 9469 06 8
5. Czoma László (szerk.). Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből. XV. Kerületi Tanács V. B., 138. o. (1974)
6. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Száz éves a Hubay Jenő tér (magyar nyelven). Budapest, XV. kerületi blog, 2014. május 10. (Hozzáférés: 2017. június 3.)
7. Krizsán Sándor: Vaskeréken Újpest „vizesblokkjai” között: a 10-es villamos históriája. Újpesti Helytörténeti Értesítő, XX. évf. 3. sz. (2013. szeptember)
8. 25 éve nincs 55-ös villamos. Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület. [2015. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 3.)
9. Buza Péter. Palotai tegnapok. Csokonai Művelődési Ház, 142. o. (1995). ISBN 963 04 5498 X
10. Korabeli képeslapok alapján
11. Rokob Tibor: Épület, aminek csak múltja van. Népszabadság, (2003. szeptember 1.)