Magyar származású amerikai hírszerző From Wikipedia, the free encyclopedia
Himler Márton (angolul Martin Himler) (Pásztó, 1888. szeptember 1. – Los Angeles, 1961. július 8.[1]) magyar származású amerikai vállalkozó, újságíró, majd az FBI ügynöke, később az amerikai hadsereg Office of Strategic Services magyar részlegének vezetője ezredesi (colonel) rendfokozatban. Főszerepe volt a Német Birodalom amerikai megszállási övezetébe menekült háborús bűntettekkel vádolt magyarok összegyűjtésében és Magyarországnak való kiadásában.
| Himler Márton | |
 | |
| Himler Márton 1922-ben | |
| Született | 1888. szeptember 1. Pásztó |
| Elhunyt | 1961. július 8. (72 évesen) Los Angeles |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | újságíró |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Himler Márton témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Egy pásztói zsidó nagycsaládba született, apja (Lipót) kocsmát üzemeltetett. Magyarországon több mindennel próbálkozott, de sem a gimnáziumot sem pedig a kereskedelmi középiskolát nem fejezte be.[2] A sikertelenség és a kilátástalanság miatt döntött úgy, hogy 1907-ben kivándorol az Egyesült Államokba. 1913-ban Magyar Bányászlap (Hungarian Miners' Journal) néven kéthetilapot indított (1962-ig jelent meg). A Tanácsköztársaság bukása után gyűjtést szervezett a kommunista emigránsok megsegítésére, nyíltan Károlyi Mihály híve volt.
1917-ben bányatelepet alapított West Virginiában (Himler), ám a tárna teljesen gazdaságtalan és vizes volt.[3] Ez után a szomszédos kelet-kentuckyi Martin-megyében Himlerville (1930-tól Beauty) néven egy új bányatelepet hozott létre. Célja egy ideális, magyar bányásztelepülés kiépítése volt, melyben a bányászok részvényesekké váltak. Bár az appalachiai átlagnál jobbak voltak az ellátási és lakhatási viszonyok, a jövedelmek alatta maradtak a szomszédos bányákban dolgozók kereseténél. Az első egy-két év viszonylagos sikerei után a bányavállalat a csőd szélére került, amiben Himler rossz üzleti politikája és a gazdasági világválság is szerepet játszott. A vállalat részvényeit felvásárló becsapott magyar bányászok százai jutottak nyomorba. Az ügy az amerikai-magyarság egyik legszégyenteljesebb panamájaként híresült el, ám Himler saját életrajzában inkább az amerikai gazdasági válsággal magyarázta a bukást. Az 1920-as évtized végén a telep magyar családjai szétszéledtek Amerika-szerte.
Himler egy klinikára ment, és betegségére hivatkozva kezeltette magát. Igen kérdéses körülmények között az 1930-as évek végén segítette az FBI-t – a magyar szélsőjobboldali kiadók és újságírók megfigyelését vállalta -, majd az Office of Strategic Services, OSS, magyar részlegének vezetőjévé nevezték ki 1944-ben.
Többször járt Budapesten, először persona non grata volt, még a Magyar Bányászlapját is betiltották, később megtűrt amerikai magyar üzletember lett. A külföldön élő magyar emigráns kommunisták Magyarországon értelmiségi sejteket szerveztek, s ezek az Országos Széchényi Könyvtárban található anyag segítségével elkészítettek egy listát, amelyen jobbára minden antikommunista illetve jobboldali személy rajta volt. Ezt a listát Waldapfel Eszter (Waldapfel János lánya) készítette el. A listát Himler magával vitte az USA-ba.
A háború után az amerikai megszállási övezetben az ő vezetésével (és az előbbi lista segítségével) gyűjtötték össze a háborús bűnösöket (Szálasi Ferencet,[4] Szász Lajost, Basch Ferencet, Szakváry Emilt, Pálffy Fidélt, Hain Pétert, Hubay Kálmánt, Baky Lászlót, Beregfy Károlyt, Kolosváry-Borcsa Mihályt, Antal Istvánt, Kiss Ferencet[5] stb.), s – Hennyey Gusztáv kivételével – hozatták őket haza. A bűnösöket Himler elvitette az Andrássy út 60-ba, s átadta Péter Gábornak.[6] Himler rokonai közül sokan a koncentrációs táborokban lelték halálukat. [7]
Több mint egy évtizeddel a háború után az emigráns magyar közvélemény, az emigráns magyar sajtón keresztül, mind élesebb hangon tette szóvá Himler Márton és emberei tevékenységét. Számos tanú állította, hogy a foglyokat bántalmazták, értékeiket elvették. Voltak, akik az amerikai hatóságoknál feljelentést tettek Himlerék ellen.
Unokaöccse Királyhegyi Pál volt.[8]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
