Hernádszurdok

Fekvése

Miskolctól 57 kilométerre északkeletre található. A Hernád folyó jobb partján, a Cserehát peremén fekszik.

Közúton a 3-as főúton érhető el; a település központjába a főút itteni csomópontjából kiágazó 26 147-es úton lehet eljutni. Vonattal ugyancsak elérhető a község, a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonalon.

A környező fontosabb települések: Hidasnémeti 2, Tornyosnémeti pedig 6 kilométerre északi, Garadna 8 kilométerre déli irányban; a legközelebbi város Gönc, 6 kilométerre keletre. Határos még a község délkeleti irányban Göncruszkával, délnyugat felől Hernádvécsével, nyugat felől pedig Hernádpetrivel is, de ezekkel nincs közvetlen közúti kapcsolata.

Története

Hernádszurdok Szurdokbénye (Bénye, Bényeszurdoka) néven Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1234-ben említették először, Byna de Zurduk néven.

A 16. század elejéig a település neve Surdokbénye volt, és mint abaúji várföldet II. András király adta az Aba nemzetséghez tartozó Demeter hercegi étekhordómesternek 1234-ben és határát is leiratta.

1288-ban az oklevelek Bényei Besenyő István nevű fiát említették, aki Amadé nádor kancellárja volt.

1299-ben az Aba nemzetség tagjai megosztoztak birtokaikon. Szurdokbényét Sándor fiai kapták.

1300-ban Szurdokbénye harmadát – hosszas vita után – átengedték Vécsei Csépán fiainak, s az átengedett harmadot elhatárolták.

1311-ben az Aba nemzetségbeliekhez tartozó Nekcseiek osztozkodásakor Szurdokbényét Sándor fiai kapták. 1321-ben Károly Róbert király meg is erősítette őket birtokaikban. 1326-ban földjükből 4 ekényit adtak szerviensüknek, Petres fia Miklós ispánnak és azt körül is határolták.

A falunak később több tulajdonosa is volt. A 16. század elején Kassa városának birtokába került. Ekkor változott neve Hernádszurdokra.

A 20. század elején Hernádszurdok Abaúj-Torna vármegye Kassai járásáhhoz tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 352 lakosa volt, melyből 345 magyar. Ebből 100 római katolikus, 11 görögkatolikus, 228 református volt.

Közélete

Polgármesterei

1990–1994: Konyha Béla (független)^[3]
1994–1998: Konyha Béla (független)^[4]
1998–2002: Konyha Béla (független)^[5]
2002–2006: Varga Józsefné (független)^[6]
2006–2010: Varga Józsefné (független)^[7]
2010–2014: Varga Józsefné (független)^[8]
2014–2019: Hanyánszki György (független)^[9]
2019–2024: Gyermán János (független)^[10]
2024– : Gyermán János (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	163	158	159	185	180	207	203
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,8%-a magyarnak, 29,1% cigánynak, 0,6% szlováknak mondta magát (1,2% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,5%, református 45,9%, görögkatolikus 2,3%, felekezeten kívüli 1,7% (3,5% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 8,9% cigánynak, 6,7% szlováknak, 0,6% németnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25% volt római katolikus, 27,2% református, 5% görög katolikus, 1,7% felekezeten kívüli (40,6% nem válaszolt).^[13]

Fekvése

Története

Közélete

Polgármesterei

Népesség

Források

Jegyzetek

További információk

Wikiwand - on