Hernádszentandrás
magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Hernádszentandrás község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.
Hernádszentandrás | |||
Hernád holtág | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Encsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Ónodi Csaba (független)[1] | ||
Irányítószám | 3852 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 480 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 59,66 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 17′ 20″, k. h. 21° 05′ 46″ | |||
Hernádszentandrás weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádszentandrás témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Hernád völgyében fekszik, a Cserehát és a Zempléni-hegység között, a megyeszékhely Miskolctól 35 kilométerre északkeletre. Teljes lakott területe és közigazgatási területének túlnyomó része is a folyó jobb partján található, de egy kisebb, hozzávetőleg egy négyzetkilométernyi területrésze a túlparti oldalon helyezkedik el.
A közvetlenül határos települések: észak felől Forró, kelet felől Pere, dél felől Felsődobsza, nyugat felől pedig Ináncs; délnyugaton egy rövid szakaszon határos még az amúgy távolabb fekvő Csobáddal is.
Csak közúton érhető el: Ináncs, valamint Pere-Abaújszántó felől a 3704-es, Encs felől pedig a 3706-os úton. Határszélét északnyugaton, egy rövid szakaszon érinti még a 3-as főút is.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonal Ináncs megállóhelye kínálja, mintegy 4 kilométerre nyugatra.
Hernádszentandrás (Ináncs, Fel-) Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1271-ben említették először, Inanchként.
Ináncs már a 13. században is két faluból állt, mely a 14. századtól elkülönült nevében is: Alsó, vagyis a mai Ináncsból és Fel-Ináncsból, vagyis Szentandrásból, mely a Zovárd nemzetség birtoka volt.
1331-ben a Zovárd nemzetséghez tartozó Aprod (dictus) István fia Péternek a birtoka volt.
1329-től egyházának védőszentjéről Szentandrásnak nevezik.
Időszak | Név | Jelölő szervezet | Megjegyzés |
---|---|---|---|
1990–1994 | Gombár László | FKgP[3] | |
1994–1998 | független[4] | ||
1998–2001 | független[5] | ||
2001–2002 | Szűcs Józsefné | független[6] | Időközi választás: 2001. május 27.[6] |
2002–2006 | független[7] | ||
2006–2010 | Üveges Gábor | független[8] | |
2010–2014 | független[9] | ||
2014–2019 | független[10] | ||
2019–2024 | független[11] | ||
2024– | Ónodi Csaba | független[1] |
A településen 2001. május 27-én időközi polgármester-választást tartottak,[6] mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 443 | 439 | 425 | 445 | 435 | 470 | 480 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 75%-a magyar, 25%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79%-a magyarnak, 2,4% cigánynak mondta magát (21% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15%, református 29,2%, görögkatolikus 5,3%, felekezeten kívüli 4,6% (45,4% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 34,7% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,2% szlovénnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% görögnek, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,4% volt római katolikus, 34,7% református, 13,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,2% ortodox, 10,6% felekezeten kívüli (25,3% nem válaszolt).[15]
Ináncs (3 km), Pere (4 km), a legközelebbi város: Encs (kb. 6 km).
A település a Volánbusz 3816-os járatával közelíthető meg.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.