Heinz Keßler

Heinz Keßler (Lauban, 1920. január 26. – Berlin, 2017. május 2.) német politikus, katonatiszt.

Heinz Keßler
NDK 3. honvédelmi minisztere
Hivatali idő 1985. december 3. – 1989. november 18.
Előd	Heinz Hoffmann
Utód	Theodor Hoffmann
Katonai pályafutása
Csatái	második világháború Barbarossa hadművelet német–szovjet háború
Született	1920. január 26.[1][2][3][4][5] Lubań[6][2]
Elhunyt	2017. május 2. (97 évesen)[3][5] Berlin
Sírhely	Friedhof Baumschulenweg
Párt	Német Szocialista Egységpárt (1946–) Német Kommunista Párt (2009–) Németország Kommunista Pártja (1945–1946) PDS ( – 1990. január, politikai pártból való kizárás)
Foglalkozás	politikus katona ellenálló
Iskolái	Military Academy of the General Staff of the Armed Forces of the USSR (1955. december – 1956)
Díjak	Októberi Forradalom érdemrend (1976) Karl Marx-rend (1979) A munka zászlaja Honvédő Háború Érdemrend I. fokozata (1970) Scharnhorst-rend Vörös Csillag-rend emlékérem a Fegyveres Testvériség Erősítéséért Fritz Heckert Medal Munka Hőse Hazafias Érdemrend Military Order "For Services to the People and the Fatherland" Honvédő Háború Hőse Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójának emlékére adott jubileumi érem Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem negyvenedik évfordulójára emlékérem A szovjet fegyveres erők 50. évfordulója emlékérem A szovjet fegyveres erők 60. évfordulója emlékérem Order of the Red Banner Lengyel Köztársasági Érdemrend Medal "Brotherhood in Arms" Medal Brotherhood in Arms A Nemzeti Néphadsereg érdemrendje Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban Németország Fölött Aratott Győzelemért érdemérem Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem negyvenedik évfordulójára emlékérem (1985)
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinz Keßler témájú médiaállományokat.

Élete

1940-ben kapta meg a katonai behívóját a Wehrmachtba. 1941-ben a Szovjetunió elleni támadást követően dezertált a Vörös Hadseregbe. Amikor 1945-ben visszatért Németországba, Keßler csatlakozott a KPD-hez, amely 1946-ban egyesült a Szociáldemokrata Párttal (SPD) a szovjet megszállási övezetben, létrehozva a Német Szocialista Egységpártot (NSZEP, németül SED). 1946-ban Keßler is tagja lett a NSZEP Központi Bizottságának 1956-ban nevezték ki a Nemzeti Néphadsereg Légierejének (NVA Luftstreitkräfte / Luftverteidigung) a vezetőjévé vezérezredesi rendfokozatban, majd 1957-ben honvédelmi miniszterhelyettes is lett. 1967-ben az NVA vezérkari főnöke volt és ezzel párhuzamosan tagja lett a Varsói Szerződés Egyesült Nagyparancsnokságának Katonai Tanácsának is 1985. december 3. és 1989. november 18. között az NDK honvédelmi miniszter volt.

Németország újraegyesítése után nem sokkal Keßlert bíróság elé állították az 1971 és 1989 között az NDK-ból menekülni próbáló emberek ellen elkövetett gyilkosságok miatt. 1993. szeptember 16-án a bíróság bűnösnek találta és hét és félév börtönbüntetés szabott ki rá. Hosszas fellebbezések után 1996 novemberében került a berlini Hakenfelde börtönébe, ahonnan 1998 októberében, idő előtt szabadult.^[7]

Jegyzetek

1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
2. Biografisches Handbuch der Berliner Stadtverordneten und Abgeordneten 1946-1963, 140
3. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
4. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
5. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
7. Életrajza – Friedrich Ebert Stiftung (németül)

• Politikaportál
• Németország-portál