Hawaii
tagállam az Amerikai Egyesült Államokban From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Hawaii (hawaii nyelven: Mokuʻāina o Hawaiʻi),[2] az Amerikai Egyesült Államok egyik exklávé tagállama. (A másik Alaszka.) Az 50. tagállam, 1959. augusztus 21-e óta. Földrajzilag elkülönül az ország törzsterületétől, de még az amerikai kontinenstől is, és lényegében egy Polinéziához (Óceánia) tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánon. Fővárosa és egyben legnagyobb települése Honolulu.
_(US50)_(-grid).svg)
Remove ads
Változatos természeti környezete, meleg trópusi éghajlata, nyilvános strandokban való bősége és aktív vulkánjai miatt a turisták, szörfösök, biológusok és vulkanológusok számára egyaránt népszerű célpont.
Remove ads
A szó etimológiája
A Hawaii szót a proto-polinéziai Sawaiki szóból származtatják, melynek jelentése „anyaföld”. A szó más polinéziai nyelvekben is megtalálható, úgymint a maori Hawaiki, a rarotongai Avaiki, és a szamoai Savaii. Polinézia más területein Hawaii az alvilág vagy az őshaza neve. Jelentése Hawaiin: az Istenség levegője és vize. (Ha – levegő, wai – víz, I – Istenség).
Történelme
Korai történelem
Hawaii a polinézek nagy vándorlási hullámának részeként népesült be, a pontos dátum sokáig vita tárgyát képezte, de a régészeti leleteken alapuló friss kutatási eredmények azt mutatják hogy az első lakosok valamikor 1000 és 1200 között érkezhettek a szigetcsoportra a Marquises-szigetekről.[3] A hawaii őslakosok nem rendelkeztek írásbeliséggel, nem ismerték a fémmegmunkálást és a kerámiakészítést, de kéttörzsű hajóikon nagy távolságokat tudtak megtenni az óceánon és fejlett navigációval rendelkeztek. A bennszülött hagyományok szerint történelmük fontos állomása volt a Tahitiről származó hódítók érkezése, akik átvették a hatalmat a szigetcsoport fölött, de ezt régészeti bizonyítékok nem támasztják alá. A hawaii társadalom az indiaihoz hasonló kasztrendszeren alapult, a legmagasabb társadalmi réteget a nemesség (aliʻi) alkotta, aminek legerősebb családjai állandóan harcban álltak egymással. Vallásgyakorlásuk központjai a heiau elnevezésű templomok voltak, ahol emberáldozatokat is bemutattak.[4] Az őslakos kultúra gazdag mítoszokban és legendákban.
Az európaiak érkezése
A szigetcsoportot az egyik legismertebb brit felfedező, James Cook fedezte fel, aki 1778 január 20-án ért partot Kauai szigetén. A hajós a földdarabokat megbízójának, Lord Sandwichnek a tiszteletére Sandwich-szigeteknek (angolul: Sandwich Islands) nevezte el. A bennszülöttek először Lono isten reinkarnációjaként tisztelték a felfedezőt, de később, egy lopott dereglye miatt támadt félreértést követő összetűzésben megölték és feldarabolták a brit kapitányt.[5]
A következő évtizedek során gyakorivá váltak az európai és amerikai látogatások a szigeteken, először felfedezők, majd kereskedők és bálnavadászok érkeztek. Az utazók betegségeket hurcoltak be az elzárt területre, az influenza, a himlő és a kanyaró pusztításának következményeként az őslakos népesség 1820-ra 71%-kal csökkent.[6] 1830-ban kínai munkások behurcolták a leprát, ami szintén rengeteg halálos áldozatot követelt. A járványt izolált lepratelepek létrehozásával igyekeztek megállítani, ezek közül a legismertebb Kalaupapa volt Molokai szigetén.[7] Itt végezték munkájukat a szigetcsoport leghíresebb szentjei, Molokai Szent Damján belga szerzetes és Szent Marianne Cope német apáca is, akik a leprásokhoz költözve gondozták a betegeket halálukig.[8][9]
A területre érkező európai fegyvereket felhasználva Hawaii-sziget egyik jelentős őslakos nemesi családjának tagja, a kiemelkedően tehetséges politikus és hadvezér, I. (Nagy) Kamehameha király (1782-1819) hadjáratok sorozatában legyőzte riválisait és 1795-ben kiterjesztette hatalmát az egész szigetcsoportra, létrehozva a Hawaii Királyságot.[10] Az általa alapított Kamehameha-ház egészen 1872-ig uralta az országot. Utódja, II. Kamehameha (1819-1824) uralkodása alatt amerikai protestáns misszionáriusok érkeztek a szigetcsoportra és keresztény hitre térítették a bennszülötteket, ennek köszönhetően az őslakos szokások és kultúra háttérbe szorultak. Ezzel párhuzamosan elterjedt az írásbeliség használata és iskolák, templomok, valamint európai ültetvények alapultak. A királyt testvére, III. Kamehameha (1825-1854) követte a trónon, aki 1840-ben kiadta az ország alkotmányát[11] és sikerült elismertetnie a királyság függetlenségét Nagy Britanniával, Franciaországgal és az Egyesült Államokkal.[12]
Az Egyesült Államok befolyásának növekedése
A misszionáriusok érkezésével párhuzamosan egy kisszámú, de befolyásos fehér telepes elit alakult ki a szigeteken. Ez a csoport elérte, hogy III. Kamehameha földosztást hajtson végre (Nagy Māhele, 1848) és törvénybe foglalja a Hawaiion addig nem létező magántulajdont.[13] Ennek a folyamatnak az eredményeként az addigi feudális rendszer helyét átvette a nagybirtokos gazdálkodás. Mind a britek, a franciák és az amerikaiak megpróbáltak minél nagyobb befolyást szerezni a szigetország belügyeibe. Ebben az amerikaiak voltak a legsikeresebbek, akik 1875-ben megkötötték Hawaiial a Kölcsönösségi Szerződést, amely gyakorlatilag egy szabadkereskedelmi megállapodás volt a két ország között, Hawaii vámmentesen exportálhatott cukrot Amerikába, az Egyesült Államok pedig pedig különleges gazdasági kiváltságokat szerzett a területen és katonai bázist létesíthetett Pearl Harborban. Ez a lépés a fehér ültetvényesek további megerősödését hozta.[14] Amikor V. Kamehameha király 1872-ben örökös nélkül halt meg, trónviszály robbant ki és brit, valamint amerikai csapatok szálltak partra, hogy fenntartsák a békét. A hatalomra jutó új uralkodó, David Kalākaua megkísérelte visszaállítani az őslakos hagyományokat és fényűző udvartartást tartott fent, ezért elveszítette a fehér elit támogatását. A telepesek egy helyi milícia, a Honolulu lövészezred támogatásával új alkotmány aláírására kényszerítették a királyt, az 1887-es úgynevezett Bajonett Alkotmányban korlátozták a király hatalmát és szavazati jogot adtak a leggazdagabb, elsősorban fehérekből álló rétegnek.[15]
A függetlenség elvesztése
Az utolsó hawaii uralkodó, Liliuokalani királynő erős kézzel igyekezett visszaállítani országa lecsökkent szuverenitását, nem volt hajlandó megújítani a Kölcsönösségi Szerződést és érvényteleníteni szerette volna a Bajonett Alkotmányt is. Ezekkel a lépésekkel feldühítette a telepeseket és 1893-ban amerikai üzletemberek egy csoportja, az úgynevezett Biztonsági Bizottság tagjai a USS Boston hadihajó tengerészgyalogosainak segítségével megpuccsolták az uralkodót. Mivel ebben az időszakban Grover Cleveland elnök vezette Egyesült Államokat, aki Liliuokalani személyes barátja volt, nem volt hajlandó annektálni a területet, így egy rövid életű oligarchikus egypártrendszerrel működő köztársaság jött létre Hawaii Köztársaság néven, amelyet már teljesen a telepesek irányítottak, kiszorítva az őslakosokat a hatalomból.[16] A szigetcsoportot végül 1898-ban annektálta az Egyesült Államok és 1900-ban tengerentúli terület státuszt kapott Hawaii Terület néven William McKinley elnöksége alatt.[17] A terület lakói adóztak a központi kormányzatnak, de nem rendelkeztek szavazati joggal az amerikai választásokon.
Hawaii az 1940-es évekig tartó időszakban gyors fejlődésen ment keresztül, az ültetvények területe növekedett és nagy mennyiségű cukrot és ananászt exportáltak az amerikai kontinensre. Ebben időszakban a szigeteket gazdasági súlyukat kihasználva a cukorültetvények tulajdonosai, az úgy nevezett „Big Five” (Nagy Öt) cégek mágnásai irányították a háttérből. Felgyorsult a népességnövekedés , elsősorban az ázsiai országokból és Puerto Ricoból az ültetvényekre dolgozni hozott munkásoknak köszönhetően, így az őslakosok kisebbségbe kerültek. A szigeteken kiépült a polgári és a katonai infrastruktúra, Pearl Harbor kikötője pedig az USA csendes-óceáni flottájának legfontosabb bázisává vált.
1941. december 7-én a Japán Birodalom meglepetésszerű támadást hajtott végre a pearl harbori haditengerészeti bázis ellen, amelynek során 20 hadihajót pusztítottak el vagy rongáltak meg és több mint 300 repülőgépet semmisítettek meg. A japánok az akció során több mint 2400 amerikait öltek meg, köztük civileket. A támadás hatására az Egyesült Államok hadat üzent Japánnak és belépett a második világháborúba. A háború során végig az amerikai propaganda meghatározó eleme maradt a Hawaii elleni támadás megbosszulása.[18] Tódzsó Hideki japán miniszterelnök terveiben szerepelt, hogy japán uralom alá veti Hawaiit, Alaszkát és Washington államot.[19]
Az USA tagállamaként
Az 1950-es években a szavazati joghoz jutó bevándorlók által támogatott Hawaii Demokrata Párt megerősödött és tagállam státuszt követelt a szigetcsoportnak. Az ültetvényes elit a status quo mellett állt ki, ugyanis amíg Hawaii csak tengeren túli terület státusszal rendelkezett, könnyebben tudtak olcsó munkerőt hozni Ázsiából. 1959-ben népszavazást tartottak a terület státuszáról, amelyen a lakosok 94,3% a szövetségi állammá válás mellett tette le a voksát, a döntést csak 5,7% ellenezte.[20]
Az USA tagállamaként Hawaii gazdasága tovább növekedett, megnőtt a turizmus szerepe és nagy mennyiségű tőke áramlott az államba elsőroban az USA-ból és Japánból. Ezzel párhuzamosan az 1990-es években problémák is jelentkeztek: miközben az árak megnőttek, a fizetések relatíve alacsonyak maradtak, így széles tömegek megélhetése került veszélybe. A gazdaságnak a következő évtizedben sikerült talpra állnia, elsősorban annak köszönhetően, hogy az egész világ egyik legfontosabb turisztikai és csillagászati központjává vált.
Komoly társadalmi problémát okozott az őslakosok helyzete is. A korábban bennszülött tulajdonban lévő földek legnagyobb része állami kézbe került, ezeknek a területeknek egy részén nemzeti parkok jöttek létre, máshol azonban beruházásokat hajtottak végre. Az építkezések ellen az őslakos szervezetek tiltakoztak és tüntettek, a megmozdulások a hawaii függetlenségi mozgalom megerősödéséhez vezettek. Bill Clinton amerikai elnök 1993-ban nyilvánosan bocsánatot kért az Amerikai Egyesült Államok nevében a hawaii őslakosokat ért atrocitásokért és a királyságuk erőszakos megpuccsolásáért. A bennszülött jogok egyik legfontosabb képviselője Israel Kamakawiwoʻole énekes volt, a Somewhere over the Rainbow/What a Wonderful Life című dal előadója. A feszültségek később sem csillapodtak, amikor 2019-ben a Harmincméteres Teleszkóp felépítését készítették elő a Mauna Kea vulkánon, a szentként tisztelt hegyen zajló építkezés ellen olyan erős tüntetéshullám kezdődött, hogy szükségállapotot kellett bevezetni az államban.[21][22]
Remove ads
Földrajz
Mintegy 3200 km-re fekszik délnyugatra Észak-Amerika partvidékétől, délkeletre Japántól, és északkeletre Ausztráliától. Az állam magában foglalja szinte az egész vulkanikus Hawaii-szigeteki hegyláncot, ami szigetek százaiból áll, 2400 km hosszan elterülve. A Hawaii-szigetek egy úgynevezett forrópont (köpenyhőoszlop) felett keletkeztek, ezért kizárólag vulkanikus kőzetekből állnak, mindegyikük közepén egy-egy vulkánnal. Az állandó helyzetű forrópont felett az óceáni kéreg fokozatosan elmozdult, így keletkeznek még ma is egymás közelében újabb és újabb vulkáni szigetek. A Hawaii sziget („nagy sziget”) és egyben a szigetcsoport legmagasabb pontja a Mauna Kea.
Szigetek
A Hawaii-szigetek mindegyike vulkáni tevékenység során alakult ki.
.jpg){kind=small}
.svg)
Kaala egy kisebb sziget Niihau mellett, amit gyakran figyelmen kívül hagynak.
Az államhoz tartoznak még az Északnyugati Hawaii-szigetek is.
Éghajlat
A Hawaii-szigetek éghajlata kellemes trópusi. Két évszak van: a száraz évszak májustól októberig, és az esős évszak októbertől áprilisig. A Csendes-óceán kiegyenlítő hatással van a szigetek évi átlaghőmérsékletére. A téli átlaghőmérséklet 22-24 °C körüli, a nyári átlaghőmérséklet többnyire 28 °C feletti. A csapadékeloszlásra a szigetek magashegységeinek elhelyezkedése, valamint a Csendes-óceáni passzátszél északkeleti iránya van hatással. A szigetek nyugati és déli oldalai szélárnyékoltak, itt az évi csapadékmennyiség 500–1000 mm. Az északi és keleti oldalakra szabadon juthat be csapadék, itt az évi csapadékmennyiség 3000–4000 mm. Hó nem jellemző a trópusokon, de 4205 méter felett esik a Mauna Keán és a Mauna Loán néhány téli hónapban. A Hawaii-szigeteken nincs hőmérsékleti eltérés, így a természetes növényzet a csapadékmennyiségtől függően alakult ki. A szigetek nyugati és déli oldalain szavannák helyezkednek el, az északi és keleti oldalak növényzetét a kedvező csapadékmennyiségnek köszönhetően trópusi esőerdők alkotják.
Remove ads
Élővilág
A Hawaii-szigeteken rengetegféle trópusi növény, zöldség, gyümölcs és virág található. Megtalálható a kókuszdió, a bambusz, valamint számos más trópusi égövi fa. A sokféle gyümölcs között gyakori a banán, az ananász, a mangó, ezenkívül is több száz fajta gyümölcs- és zöldségféle. A szigeteken számos különböző virágfajta található meg természetes környezetben, például: hibiszkusz, orchideafélék.
Remove ads
Népesség
Népességének változása
A népesség alakulása 1900 és 2020 között
| Lakosok száma | 154 001 | 255 912 | 368 336 | 499 794 | 768 561 | 964 691 | 1 211 537 | 1 404 054 | 1 431 603 | 1 455 271 |
| 1900 | 1920 | 1930 | 1950 | 1970 | 1980 | 2000 | 2013 | 2015 | 2020 |
Adatok: Wikidata
Vallás
egyéb keresztény (1%)
nem vallásos (26%)
egyéb vallás (2%)
nem tudja (1%)
Az eredetileg a helyi politeista vallást gyakorló hawaii őslakosokat az 1820-as években térítették meg az Amerikából és Európából érkezett különböző keresztény felekezetek misszionáriusai. A szigetekre települő fehérek is vagy protestánsok vagy katolikusok voltak. Az Ázsiából érkező bevándorlók magukkal hozták keleti vallásaikat, a buddhizmust, a taoizmust és a konfucianizmust is, így az állam vallási összetétele rendkívül heterogén.[23] Jelenleg Hawaiion a lakosság 38%- a protestáns egyházakhoz tartozik (közülük a 4%-ot kitevő baptisták a legnépesebb közösség), őket követik a katolikusok 20%-kal és a buddhisták 8%-kal. Az Egyesült Államok többi részéhez képest magas a nem vallásosak aránya is, a lakosság 26%-a felekezeten kívüli.[24]
Jelentős városok
.jpg)
Remove ads
Gazdaság
Hawaii gazdasági szempontból az Amerikai Egyesült Államokon belül a kevésbé fejlett területek közé tartozik. Az állam GDP-je 2021-ben 90,059 milliárd $ volt, körülbelül hasonló méretű mint Szlovákia nemzeti összterméke, az egy főre jutó GDP pedig 62 474 $ volt, a magyarországi érték csaknem kétszerese.[26] Az állam erősen függ az importcikkektől mind élelmiszerek, mind építőanyagok terén, így mivel a termékek ára tartalmazza a tengeren túlról való szállítás költségeit, a lakhatás és a megélhetési költségek magasak a fizetésekhez képest.
Mezőgazdaság
Remove ads
Kultúra
A polinéziai háromszögön belül rengeteg sziget hasonló kultúrával rendelkezik, vallás, társadalmi felépítés és mítoszok tekintetében is. Antropológusok úgy vélik, hogy az összes polinéziai egy ausztronéz proto-kultúrából ered. Az eredeti hawaii kultúra polinéz eredetű, azonban mára már csak nyomokban lelhető fel. Az őshonos hawaii kultúrát sok észak-amerikai és ázsiai hatás érte.
Az ősi Hawaii-n kasztrendszer működött, hasonlóan Indiához.
Az emberáldozat nem volt ritka.
A legismertebb hawaii tánc a hula.
A Hooponopono egy ősi hawaii gyógymód, a megbocsátás művészete, terápia a negatív gondolatok, érzelmek semlegesítésére. Hagyományosan gyógyító papok végezték a beteg személy családtagjai között.
A hawaii vallás politeista, többistenhívő, valamint animista, mely úgy tartja, hogy lelke van az állatoknak, a hullámoknak és az égnek is. Ezen felül minden családnak védelmezője van, amelyet aumakuának neveznek. A kahuna megfelelője a sámánnak, aki médiumként közvetített az istenek és szellemek felé. A kahunák gyógyítottak is az istenek útmutatása alapján.
Az ima lényeges részét képezte a hawaii életnek, házépítéskor, kenuépítéskor alkalmazták. Az imák, felajánlások, áldozatok bemutatása templomokban történt.
Remove ads
Oktatás
Hawaii összes egyeteme a Hawaii Egyetemrendszer felügyelete alatt áll, ami több intézményt is működtet (többek között főiskolákat és kutatóközpontokat is) államszerte. A hálózat legnagyobb egyeteme a manoai campus.
Érdekességek
- Hawaii „hivatalos hala”, a Humuhumunukunukuapua’a az egyik legismertebb hosszú nevű állat. Azt szokták viccesen mondani, hogy „A név hosszabb, mint a hal.”[27][28]
- Hawaii egyike azon államoknak, ahol nincs nyári időszámítás.
- Hawaii az egyetlen állama az Amerikai Egyesült Államoknak, amely:
- földrajzilag nem Észak-Amerikában van
- teljesen vízzel határolt
- szigetvilág
- van királyi palotája
Remove ads
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads