Hólyagos habszegfű

A hólyagos habszegfű (Silene vulgaris) Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, jellegzetesen felfújt csészéjű szegfűféle vadvirág. Egyéb elnevezései hólyagfű, délcike, sikapár.

Hólyagos habszegfű
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények Törzs: Zárvatermők Csoport: Valódi kétszikűek Csoport: Core eudicots Rend: Szegfűvirágúak Család: Szegfűfélék Nemzetség: Habszegfű (Silene)
Tudományos név
Silene vulgaris (Moench) Garcke
Szinonimák
Silene cucubalus Wibel Silene inflata Sm.
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hólyagos habszegfű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hólyagos habszegfű témájú médiaállományokat és Hólyagos habszegfű témájú kategóriát.

Megjelenése

A hólyagos habszegfű 20–50 cm magas, évelő, lágyszárú, mélyen gyökerező növény. Szára felálló, esetleg kissé elfekvő. Levelei keresztben átellenesek, a száron ülők, szőrtelenek (csak élükön pelyhesek), hullámos szélűek, halványzöld vagy szürkészöld színűek. Alakjuk lándzsás vagy tojásdad.

Június és augusztus között virágzik. Virágzata laza bogernyő. A virág egyivarú (vagy porzós vagy bibés), öt mélyen szelt, fehér sziromlevélből áll; bibéi messze kinyúlnak a szirmok közül. Porzószáma 10. Szirmainál feltűnőbb hólyagszerű, felfújt, zöld, zöldessárga vagy fehéres, hálózatosan recés, 20 főerű csészéje. Az erek sötétebbek az alapszínnél, zöldesek vagy rózsaszín árnyalatúak. A csésze csúcsa ötfogú. A virág átmérője 2–3 cm. Éjjeli lepkék porozzák be, ezért csak este kezd el illatozni. Bőséges nektártartalma miatt méhek is látogatják.

Termése toktermés; fényes halványbarna, belsejében nagyszámú, apró, fekete maggal.

Elterjedése és termőhelye

Eurázsiai eredetű faj, Európa nagy részén és Ázsia mérsékelt övi tájain honos egészen Japánig. Észak-Amerikába a 19. században behurcolták, ott sokhelyütt gyomnövénynek számít. Magyarországon az egész országban szórványosan előfordul.

Útszéleken, félszáraz gyepekben, gyomtársulásokban fordul elő. Előszeretettel nő meszes, nitrogénben gazdag talajon. Nap- és melegkedvelő.

Jelentősége

Levelei és fiatal hajtásai ehetőek, nyersen salátában vagy megfőzve. Megfőzött 5 cm-es hajtásainak íze kissé kesernyés zöldborsóra emlékeztet. Püréként íze a spenótéra hasonlít. Leveleit még a virágzás előtt kell begyűjteni. Magyarország egyes tájain a spenóthoz hasonlóan fogyasztják, a Csallóközben még ma is van olyan falu, ahol a legelőn gyűjtik, majd pénzért árulják. Szaponintartalma miatt nagyobb mennyiségben való fogyasztása nem ajánlott.

• 
  Virágzó növény
• 
  Nőivarú virágai
• 
  Hajtása
• 
  Hólyagos habszegfű (balra) és kónya habszegfű (jobbra)

Források

• D. Aichele, M. Golte-Bechtle: Mi virít itt? Virágkalauz. Ciceró Könyvstúdió Kft. 1998 ISBN 963-539-179-X
• Hólyagos habszegfű Archiválva 2015. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Növényhatározó
• Bladder Campion Illinois Wildflowers
• Bladder Campion NatureGate
• Silene vulgaris - (Moench.)Garcke Plants for a future

• Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap