Hódegyháza
település Szerbiában From Wikipedia, the free encyclopedia
település Szerbiában From Wikipedia, the free encyclopedia
Hódegyháza (szerbül Јазово / Jazovo, a köznyelvben gyakran Jázova[1]) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben,Csóka községben található .
Hódegyháza (Јазово / Jazovo) | |
A Tito Marsall utca - jobbra a római katolikus templom és a községháza | |
Közigazgatás | |
Ország | Szerbia |
Tartomány | Vajdaság |
Körzet | Észak-bánsági |
Község | Csóka |
Rang | falu |
Irányítószám | 23327 |
Körzethívószám | +381 230 |
Népesség | |
Teljes népesség | 978 fő (2002) |
Népsűrűség | 34 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 87 m |
Terület | 28,6 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 54′ 09″, k. h. 20° 12′ 59″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hódegyháza témájú médiaállományokat. |
Nagykikindától északnyugatra, Csókától délkeletre, az Aranka folyó közelében, Tiszaszentmiklós és Szaján közt fekvő település.
Hódegyháza közelében már a középkorban állt egy hasonló nevű település.
1337-ben a pápai tizedjegyzék említette először, tehát ekkor már temploma is állt.
A 14. század elején a Csanád nemzetség volt Hódegyháza birtokosa.
1337-ben történt osztozkodáskor a Csanád nemzetség tagjai közül Csanád érsek és unokaöccsei, a Telegdyek kapták, kiknek utódai 1360-ban három részre osztották a falut, mely osztozáskor egyik részt Pongrác fiai, Tamás kalocsai érsek és Kelemen, a másikat Miklós fiai, György és Miklós, a harmadikat Lőrinc fiai, János és Tamás kapták meg, majd 1400 körül Hódegyházi Pál szerezte meg az egyik Telegdy részt.
1459-ben Telegdy András itteni részét elzálogosította Bodófalvi Ferenc deáknak, majd 1508-ban Telegdy István új királyi adományt kapott itteni birtokára.
A török hódoltság elején a falu magyar jobbágyai elköltöztek, helyükbe szerbek telepedtek. 1557–1558-as török adólajstromok szerint már csak 14 ház volt itt, azokban is szerbek laktak, akik a falu nevét Hodits-ra változtatták.
1561-ben Telegdy Mihály hódegyházi részét hűtlenség miatt elvesztette, egykori birtokát Nádasdy Tamás nádor Kerecsényi Lászlónak adományozta. 1653-ban a nádor Béltelki Pálnak és Olasz Pálnak adományozta, majd 1689-ben özvegy Bélteki Pálné végrendeletében a falut Csomaközi Lászlónak hagyományozta.
Hódegyháza a temesvári bánság szervezésekor már csak puszta volt, melybe 1760-ban a temesvári igazgatóság Szeged környéki magyarokból telepített ide szerződéses községet.
1812-ben a temesvári kamarai hivatal hat évre szóló szerződést kötött Jazova és Hadits nevű dohányültetvényekre. A két dohánykertészet ekkor 99 házban és 80 főből állt, lakói katolikus vallású magyarok voltak, és a dohányon kívül gabonát, árpát, zabot, kukoricát is termeltek, melyet főleg a szegedi piacon értékesítettek. Saját legelőjük nem volt, a szomszédos Tiszaszentmiklós maradványföldjeinek egy részét bérelték legelőnek.
1816-ban a birtokot József nádor a kincstártól megvásárolta, majd 1833–1844 között Torontál megyei Akács, Nagy- és Kis-Bikács községből érkezett lakosokkal gyarapította.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.
Lakossága főként állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozik. Továbbá van még két mesterséges halastó is. Az egyik 2006-ig állami tulajdonban volt, aztán privatizálták.
1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1861 | 1887 | 1729 | 1625 | 1261 | 1118 | 978[2] | 742 |
Nemzetiség | Szám | % |
Magyarok | 832 | 85,07 |
Szerbek | 92 | 9,40 |
Jugoszlávok | 7 | 0,71 |
Cigányok | 5 | 0,51 |
Horvátok | 3 | 0,30 |
Oroszok | 3 | 0,30 |
Macedónok | 2 | 0,20 |
Montenegróiak | 1 | 0,10 |
Ukránok | 1 | 0,10 |
Egyéb/Ismeretlen[3] |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.