Héphaiszteion

A Héphaiszteion Héphaisztosz dór stílusú temploma Athénban, az Agora nyugati szélén emelkedő dombon. Thészeionként is ismert a párkányzatán végigvonuló, Thészeusz hőstetteit ábrázoló, triglifes dór metópéi után.

Héphaiszteion
Település	Athén község
Építési stílus	dór oszloprend ancient Greek architecture
Hasznosítása
Felhasználási terület	ókori görög templom
Elhelyezkedése
Héphaiszteion Pozíció Görögország térképén
é. sz. 37° 58′ 32″, k. h. 23° 43′ 17″37.975616666667, 23.721391666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Héphaiszteion témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Héphaiszteion

A templomot a perzsák által elpusztított régi helyett, i. e. 450 körül, egy évtizeddel a Parthenón előtt kezdték építeni. Erre utal, hogy egy része még abból a könnyebben faragható pároszi márványból készült, amelyet a perzsa háborúk előtti athéni építkezéseknél használtak. Építését egy ideig, a Parthenón építése miatt abbahagyták, s csak i.e. 425 körül fejezték be.

A talapzattól a párkányig kb. 10 m magas, 32 m hosszú és 13,7 m széles hatoszlopos homlokzatú peripterosz típusú épületet 34 közel 6 m magas, alul 1 m átmérőjű, 20 kannelúrás dór oszlop övezi. Az oszlopközök 1,60 m szélesek. A fríz metopéi - bár erősen megrongálódva - ma is eredeti helyükön láthatók. Nagyobb részük valószínűleg a Parthenón-metopék előtt készülhetett, műhelyben, mert még a szigorú stílus szerint ábrázolják Thészeusz és Héraklész hőstetteit. A templomcella első és hátsó homlokzata között húzódó fríz Thészeusz Athénért való küzdelmét ábrázolja, valamint a kentaurok és lapithák küzdelmét. A keleti bejárat fölött istenek csoportját ábrázoló dombormű látható. A templom cellája előtt a keleti bejáratnál kis előtér, pronaosz, a cella mögött pedig ajtó nélküli fallal elválasztott másik, nyugatra néző opiszthodomosz-szerű, de nyitott előtér van. A cellában a válaszfal előtt állt Héphaisztosz szobra, mellette Pallasz Athénéé. A szobrokat valószínűleg Pheidiasz tanítványa, Alkamenész faragta.

Fennmaradását annak köszönheti, hogy a 8. században keresztény templommá alakították át. Amikor Athént 1834-ben az új Görögország fővárosává nyilvánították, I. Ottó király érkezésekor Te Deumot tartottak benne.

Források

• Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 367. o.

• Ókorportál
• Görögország-portál