Anton Ivanovics Gyenyikin

	Anton Ivanovics Gyenyikin
	Anton Gyenyikin 1918-ban
Született	1872. december 16.; Włocławek, Varsói kormányzóság, Kongresszusi Lengyelország
Meghalt	1947. augusztus 8.; (74 évesen); Ann Arbor, Michigan
Sírhely	Új Donszkoj temető; Donskoy Monastery;
Állampolgársága	orosz
Nemzetisége	orosz
Rendfokozata	altábornagy
Csatái	első világháború; orosz polgárháború; orosz–japán háború;
Kitüntetései	Croix de guerre 1914–1918; Knight Commander of the Order of the Bath; Order of St. Anna 2nd class with swords; Order of St. Anne 3rd class with swords and bow; Order of Saint Stanislaus, 2nd class; Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata; Order of Saint Stanislaus, 3rd class; Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata; Order of Michael the Brave; Order of St. George, 3rd class; Order of St. George, 4th class; Gold Sword for Bravery; Medal "In memory of the 300th anniversary of Romanov dynasty"; Medal 100 year 1812; Order of Saint Stanislaus, 2nd class with swords; az Orosz Birodalom díszpolgára;
Házastársa	Xenia Denikina
Gyermekei	Marina Grey
Szülei	Elizaveta Fyodorovna Denikin; Ivan Efimovich Denikin
Iskolái	Oroszországi Fegyveres Erők Vezérkari Katonai Akadémiája; Military Institute of Telecommunications and Informatization;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Anton Ivanovics Gyenyikin témájú médiaállományokat.

Anton Ivanovics Gyenyikin (Анто́н Ива́нович Дени́кин; Włocławek, 1872. december 16. – Ann Arbor, 1947. augusztus 8.) az Orosz cári hadsereg altábornagya, és az egyik legfontosabb fehérgárdista tábornok az oroszországi polgárháborúban.

Gyors adatok

Bezárás

Fiatalkora

Anton Gyenyikin 1872-ben született a Visztula tartomány területén. Apja, Ivan Jefimovics Gyenyikin jobbágy volt, akit kiképzésre és 25 éves katonai szolgálatra köteleztek. 1856-ban, katonai szolgálatának 22. évében Ivan Gyenyikin tiszti rangot kapott. 1869-ra őrnagyi rangot ért el, ekkor nyugállományba helyezték. 1869-ben feleségül vett egy szegény lengyel varrónőt, Elżbieta Wrzesińskát, aki már a második felesége volt. Anton, a pár egyetlen gyermeke egyszerre tanult meg oroszul és lengyelül. Apjának az Orosz Birodalom iránti hazafias elkötelezettsége és ortodox vallása miatt a fiatal Anton is a katonai pályát választotta. A Gyenyikin család nagyon szűkös viszonyok között élt, egyetlen bevételüket nyugalmazott őrnagy apjának kis nyugdíja jelentette. 1885-ben az apja meghalt, így a család anyagi helyzete még rosszabbra fordult. Anton ekkor kezdte korrepetálni fiatalabb társait, hogy kis többletpénzhez jusson. 1890-ben Gyenyikin a kijevi Tiszti Iskolába ment, ahol 1892-ben leérettségizett. 20 éves korában egy tüzérdandárhoz osztották be, ahol 3 évig szolgált.

1895-ben először tanulhatott a Tábornoki Kari Akadémián, de az első évben nem sikerült tanulmányait befejeznie. A sikertelenség után újból jelentkezett, s osztályából 14-ikként végzett. Szerencsétlenségére az akadémia új jegyértékelési rendszert vezetett be, emiatt Gyenyikin a záróvizsgák után nem jutott be az akadémiára. Ez ellen a legmagasabb helyen tiltakozott. Felajánlották, hogy újra felveszik, ha visszavonja panaszát, de ezt sértésként visszautasította.

Először az orosz–japán háborúban vett részt éles bevetésen. 1905-ben ezredesi rangot szerzett. 1910-ben a 17. gyalogezred parancsnoka lett. Az első világháború kitörése előtt néhány héttel dandártábornok lett.

Az első világháború tábornoka

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A polgárháború hadseregparancsnoka

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Emigrációban

1920 áprilisában hagyta el Oroszországot. Angliában és Belgiumban élt, de az 1920-as évek első felében lakott Magyarországon is (Budapest, Sopron), és Balatonlellén fejezte be háborús emlékiratainak megírását.

Emléke

2013-ban Balatonlellén emlékkövet és emléktáblát avattak tiszteletére.

Források

Gyenyikin tábornok magyarországi menedéke, Oroszország hangja, 2013. február 25.
Emléktábla Gyenyikin tábornok tiszteletére, Oroszország hangja, 2013. február 19.
Balatonlellén emlékkövet és emléktáblát avattak Anton Gyenyikin tiszteletére, Oroszország hangja, 2013. június 19.

További információk

Lenin: Mind egy szálig harcra Gyenyikin ellen. Az Oroszországi Kommunista bolsevik Párt Központi Bizottságának levele a pártszervezetekhez; Szikra, Bp., 1952

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Anton Denikin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Anton Ivanovics Gyenyikin

Anton Gyenyikin 1918-ban
Született	1872. december 16. Włocławek, Varsói kormányzóság, Kongresszusi Lengyelország
Meghalt	1947. augusztus 8. (74 évesen) Ann Arbor, Michigan
Sírhely	Új Donszkoj temető Donskoy Monastery
Állampolgársága	orosz
Nemzetisége	orosz
Rendfokozata	altábornagy
Csatái	első világháború orosz polgárháború orosz–japán háború
Kitüntetései	Croix de guerre 1914–1918 Knight Commander of the Order of the Bath Order of St. Anna 2nd class with swords Order of St. Anne 3rd class with swords and bow Order of Saint Stanislaus, 2nd class Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata Order of Saint Stanislaus, 3rd class Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata Order of Michael the Brave Order of St. George, 3rd class Order of St. George, 4th class Gold Sword for Bravery Medal "In memory of the 300th anniversary of Romanov dynasty" Medal 100 year 1812 Order of Saint Stanislaus, 2nd class with swords az Orosz Birodalom díszpolgára
Házastársa	Xenia Denikina
Gyermekei	Marina Grey
Szülei	Elizaveta Fyodorovna Denikin Ivan Efimovich Denikin
Iskolái	Oroszországi Fegyveres Erők Vezérkari Katonai Akadémiája Military Institute of Telecommunications and Informatization
A Wikimédia Commons tartalmaz Anton Ivanovics Gyenyikin témájú médiaállományokat.