Györgytarló

Fekvése

A Bodrogközben, a Tisza jobb parti oldalán fekszik, Miskolctól közúton 95 kilométerre keletre. A környező települések közül Kenézlő 8, Bodroghalom és Tiszakarád 18-18, Tiszacsermely 19 kilométerre található, a legközelebbi város a szintén 19 kilométerre fekvő Sárospatak. Hivatalosan a községnek nincs Tisza-partja, de a folyó a település központjától alig több mint 2 kilométerre húzódik.

Megközelítése

A vízitúra-útvonalakat leszámítva csak közúton közelíthető meg, Sárospatak vagy Kenézlő felől a 3811-es úton. Határszélét nyugaton érinti még a 3803-as út is.

Közösségi közlekedéssel a sárospataki vasútállomástól közelíthető meg, a 3882-es buszjárattal.

Története

1954-ben vált külön Sárospataktól. Györgytarló község a Bodrogközben terül el. A település Lorántffy Zsuzsanna révén került a Rákóczi család birtokába. A Református Kollégium és a város fejlesztésének fedezetét a Rákóczi birtokok – a mai györgytarló és környéke - nyújtották, és mezőgazdasági termékekkel látták el a pataki diákságot. E területet a fejedelemasszony a Kollégiumnak adományozta, ezért sokáig főiskolai birtokként tartották számon. A falu nevében I. Rákóczi György emlékét őrzi. 1948-49-ben létrejött a Bodrogközi állami gazdaság, a gyümölcstermesztés sok embernek nyújtott munkalehetőséget. A falu fejlődése felgyorsult. Jelentős épületei a Nagygyörgytarlón található kúria maradványai, Széchenyi Szivattyútelep – Tiltó, Reformátustemplom, Katolikus-templom, a II. világháború áldozatainak emlékműve, Lorántffy Zsuzsanna Művelődési Központ, Faluház, Orvosi Rendelő, Vajdácskai Általános Iskola és Óvoda Györgytarló Telephelye.(mostani nevén) 1989-ben megkezdődött a Lorántffy Zsuzsanna általános Művelődési Központ fokozatos kiépítése. Az új szárnyban kapott helyet a faluház, és a tornaterem. 1992-ben itt helyezték el a könyvtárat is.

Közélete

Polgármesterei

1990–1994: Gombos Béla (független)^[3]
1994–1998: Gombos Béla (független)^[4]
1998–1999: Gombos Béla (független)^[5]
2000–2002: Gombos Béla (független)^[6]^[7]
2002–2006: Oláh István (független)^[8]
2006–2010: Oláh István (független)^[9]
2010–2014: Oláh István (független)^[10]
2014–2019: Oláh István (független)^[11]
2019–2024: Oláh István (független)^[12]
2024– : Oláh István (független)^[1]

A településen 2000. március 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,^[6] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[13] A korábbi polgármester elindult a választáson és meg is tarthatta pozícióját.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	547	537	540	480	491	499	477
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,7%-a magyarnak, 11,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (18,2% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,7%, református 27,3%, görögkatolikus 12,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,8% (22,1% nem válaszolt).^[15]

2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 14,3% cigánynak, 0,2% németnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,9% volt római katolikus, 21,8% református, 8,8% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 12,6% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).^[16]

Fekvése

Megközelítése

Története

Közélete

Polgármesterei

Népesség

Látnivalók

Jegyzetek

További információk

Wikiwand - on