Gyáli út

A Gyáli út Budapest IX. kerületében található, a Könyves Kálmán körutat köti össze a Nagykőrösi úttal.

Gyáli út
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest IX. kerülete
Névadó	Gyál
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Gyáli út Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 19° 06′ 12″47.46622, 19.10323
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyáli út témájú médiaállományokat.

Határai

Gyáli út – Fék utca aluljáró (bejárat a Könyves Kálmán körút felőli oldalon)

Gyáli út – Fék utca aluljáró (belül)

A Gyáli út 1900-ban nyílt meg.^[1] Északi határa ekkor még az Üllői útnál volt, 2013-ban az Üllői út és a Könyves Kálmán körút közötti részét Albert Flórián (1941–2011) labdarúgóról nevezték el.^[2] A Könyves Kálmán körúttól délre kezdődik valójában egy szűk útként, és – csak gyalogosok által használható – aluljáróban halad át a Ferencváros vasútállomás vágányai alatt. Ezután az út különféle nagyobb létesítmények között haladva éri el a Határ utat. Egy felüljárón halad át felette, és belecsatlakozik a Nagykőrösi útba.

A ferencvárosi vágányok alatti résszel párhuzamosan később egy személygépkocsikkal használható híd is épült (Gyáli úti felüljáró), ezért ma már az út északi és déli része közúti összeköttetésben van.

Érdekesség, hogy a Gyáli út mellett, a Zombori utca 2. és a Füleki utca 1/b között létezett egy Gyáli köz is korábban, azonban ez területrendezés miatt ma már nem található meg.^[1] A Gyáli út 26. és 28. szám közé tervezték a Gyáli teret, kialakítása később elmaradt.^[1]

Nevezetes épületek, épületegyüttesek

Kép	Név	Építés ideje	Elhelyezkedés	Megjegyzés
	Ferencvárosi MÁV-telep tisztviselőházak	1910-es évek	15/a-e.	Tervező: valószínűleg Prokisch János.[3]
	Merényi Gusztáv Kórház	1898[4]	17.
	Magyar Királyi Posta- és Távirda telepe	1910-es évek[5][6]	18-22.	A létesítmény része a Posta Kísérleti Állomás és a Puskás Tivadar Távközlési és Informatikai Technikum. Tervezte: Fleischl Róbert.[5] Az anyagszertár csarnokát Barát Béla és Novák Ede tervezte 1924–1925-ben.[7]
	Székesfővárosi kislakásos bérházak[8] („Nyolcház”)	1909[9]	21-23.	Épültek Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében. Tervező: Orczy Gyula.
	elemi iskola	1910[10]	25.	Jelenleg (2023) használaton kívül áll. Korábban az Irinyi János Gimnázium működött benne. Épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében. Tervező: Löllbach Kálmán.
	Székesfővárosi kislakásos bérház	1927[11]	30.	Épült Liber Endre kislakásépítési programja keretében.
	METRO Ferencváros	1994[12]	35-37.	Üzletház.
	FKF Zrt. központi telephelye		36.