Guragiék

A guragiék (vagy guragék) egy népcsoport Etiópiában. Számuk közel kétmillió. Etiópia népességének 2,5%-át teszik ki, amivel az országban ez a hatodik legnagyobb népcsoport.

Guragiék

Teljes lélekszám

kb. 2 millió (2007)

Lélekszám régiónként

Régió Fő  Etiópia 1 867 377[1]

Nyelvek

guragie

Vallások

iszlám, kereszténység

A Wikimédia Commons tartalmaz Guragiék témájú médiaállományokat.

Lakóhely

Elsősorban a Déli nemzetek, nemzetiségek és népek szövetségi államban legészakabbi részén fekvő Guragie Zónában élnek. A szövetségi államban 7,5%-os arányukkal a negyedik legnagyobb népcsoportot alkotják. A guragiék Etiópia középső részén, az Awas és a Gibe folyó illetve a Ziway-tó közötti, félig termékeny, félig hegyes területen élnek. Korábban három csoportra oszlottak: északi, keleti és nyugati. Ma csak északi és nyugati csoportot különítünk el, a legnagyobb csoport, a silte (kb. 940 000 fő) néven nevezett keleti ugyanis nem tekinti magát a guragie népcsoport részének. 2000-ben saját közigazgatási terület hoztak létre és a népszámlálásokon sem vallják magukat guragiének.

Történet

Paul B. Henze történész szerint a guragiék az Akszúmi Királyság utolsó éveiben délre vezetett hadjáratai során telepedtek le mai lakóhelyükre, de katonai jellegű településeik hamarosan elszigetelődtek az északi anyaországtól és egymástól is.^[2]

Nyelv és írás

A guragiék több különböző nyelvet beszélnek, melyek közös tulajdonsága, hogy az etiópiai sémi nyelvek déli ágához tartoznak. Etiópiában ezeket a nyelveket összefoglalóan guraginya néven említik. A nyugati nyelveket összefoglalóan a "Hét Ház" nyeleinek is nevezik. Keleti gurágie nyelvek:

• Szilt'e nyelv (szelti; woláne, ulbare(g), inneqor)
• Zaj nyelv (z(w)aj)

Nyugati gurágie nyelvek:

• Inor nyelv (ennemor, endegen)
• Meszmesz nyelv
• Meszqan nyelv
• Sebat bet guráge nyelvek (chaha, ezha, gumer, gura, gyeto, muher)

Mivel a guragiéket főleg kúsita nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélő népek veszik körül, nyelvüket a többi sémi nyelvnél nagyobb befolyás érte ezek részéről.

Írásuk az etióp ábécén alapul, de attól 44 írásjegyben különbözik

Vallás

A guragiék kb. fele tartozik az Etióp Ortodox Egyházhoz, kb 40%-uk pedig az iszlámot követi.

Életmód

A guragiék életmódja a mezőgazdaságon alapul. Fő termékeik az Ensete ventricosum, a kávé és a katcserje (Catha edulis). Az állattenyésztés alárendelt, elsősorban a taj és a trágya miatt foglalkoznak vele, a húsfogyasztás nagyon alacsony, többnyire csak ünnepekhez kötődik.

Sok guragie foglalkozik kereskedelemmel, mely a többi népcsoport között is tekintélyt szerzett nekik.

Jegyzetek

1. "Census 2007"
2. Henze, Layers of Time (New York: Palgrave, 2000), p. 112.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Guragie people című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Shack, William, 1966: The Gurage. A People of the Ensete Culture, London – New York – Nairobi: Oxford University Press.
• Shack, William, 1997: "Hunger, Anxiety, and Ritual: Deprivation and Spirit Possession among the Gurage of Ethiopia" in Food and Culture: A Reader (pp. 125–137). Ed. Carole Counihan and Penny van Esterik. New York: Routledge.
• Worku Nida 2005: "Gurage ethno-historical survey". In: Siegbert Uhlig (ed.): Encyclopaedia Aethiopica. Vol. 2: D-Ha. Wiesbaden: Harrassowitz. pp. 929–935.

Külső hivatkozások

• Guragie és silte Kutatócsoport
• A guragie népcsoport – Carolyn Ford Etiópiában Archiválva 2009. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben