(1917-1998) magyar festőművész, tervezőgrafikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Gugi Sándor (Budapest, 1917. szeptember 12. – Budapest, 1998. december 31.) grafikusművész, újságíró, festő és pedagógus. Könyv- és sajtó illusztrátor. Az 1950-es években kulcsfontosságú szerepet játszott a magyar képregény újraindításában.
| Gugi Sándor | |
 | |
| Született | 1917. szeptember 12.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1998. december 31. (81 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | grafikusművész, festő |
| Iskolái | Magyar Képzőművészeti Egyetem (1935–) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gugi Sándor 1934-ben országos tanulmányi rajzversenyt nyert, és egy évvel később felvették a Képzőművészeti Főiskolára, Aba-Novák Vilmos festőtagozatára. Tanulmányai végén tanári oklevelet szerzett mértani rajz és képzőművészeti ismeretek tanításából, és 1940-től munkába állt kisegítő rajztanárként.
1947-től 1949-ig az Árpád Gimnázium rajz- és művészettörténet tanára, valamint igazgatóhelyettese volt.[2] Miután abbahagyta a tanítást, a sajtógrafika felé fordult, és a Szabad Népnek dolgozott.
Első képregényét 1954-ben publikálta a Tanácsok Lapjánál, ahol S.J. szövege alapján Talál Tamás kalandjait rajzolta meg 45 csíkban. A következő évben felkereste az Oktatásügyi Minisztériumban dolgozó Cs. Horváth Tibort azzal a javaslattal, hogy az addig a szovjet-típusú kultúrpolitika által nem jó szemmel nézett képregény („imperialista kultúrmocsok”) rehabilitálása céljából adaptáljanak klasszikus és populáris irodalmi műveket ebben a formában. Ez követően Gugi képregényei – többnyire Cs. Horváth forgatókönyvei alapján – megjelentek az Új Világ, a Szabadságharcos, a Po Sztránye Szovetov, a Magyar Ifjúság, a Füles és a Képes Nyelvmester oldalain. Utóbbi idegennyelv-oktató folyóirat címlapjainak hosszú ideig tervezője-rajzolója volt.
1960-as években egy időre hátat fordított a képregénynek. Sajtógrafikusként, képszerkesztőként, illusztrátorként különféle lapoknak volt belső és külső munkatársa (többek között: Kirakat, Tanácsok Lapja, Család és Iskola), az 1970-es évek elején állást vállalt a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetben (TTI) (a kiadványok kép- és tördelőszerkesztője, tipográfusa), majd 1974-től a Magyar Ifjúság tördelőszerkesztőjeként dolgozott. Ő tervezte a Világgazdaság napilap klasszikus, „földgömbös” fejlécét is. 1970-ben még két Rejtő-kisregény feldolgozásának az erejéig visszatért a képregényhez.
Gugi számtalan stílusban és eszközzel tudott rajzolni. Reális tusrajz (Láthatatlan ember), lavírozott technika (Grant kapitány gyermekei), karikatúra (Mahomed Csömörön). Képes volt hosszú heteket eltölteni egy-egy képkocka megrajzolásának az előkészületeivel, mert minden egyes apró részletnek, bútoroknak, ruházatnak, építészetnek utánanézett.
„A képregény önálló, sajátos műfajú grafikai alkotás. Egy időbeli alaptörténet önálló térbeli megjelenítése a rajz nyelvén. Önálló alkotás saját műfaji jellegekkel, s nem csupán a regény szövegillusztrációja. Tehát nem »képes regény«, hanem a képekben kifejezett információkkal a grafika nyelvén elmondott regény. A történet, a cselekmény, a helyszín (beleértve a kor- és kultúrtörténeti elemeket is), sőt az egyes szereplők fizikai és szellemi megjelenése a rajzból olvasható le. Egy szereplő kidolgozott karaktere minden képben, minden helyzetben azonosítható. A képekben szereplő szövegek csupán kiegészítik a grafikát. Ami a rajzból kitűnik, az nem szerepelhet a szövegben, és viszont. A képi információkon túl a rajz esztétikai igényt is kielégít. Egy oldalpáron belül a képméretek váltakozása is a képregény ritmusát fokozza (premierplán – totálplán). Még a szövegbuborékok is grafikai elemként szerepelhetnek.” (Gugi Sándor, 1992).
Gugit megjeleníti Koska Zoltán egy életrajzi képregényben:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
