magyar botanikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Greguss Pál (Tornya, 1889. december 31. – Szeged, 1984. március 23.) Kossuth-díjas botanikus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora (1956).
Greguss Pál | |
Született | 1889. december 31. Tornya |
Elhunyt | 1984. március 23. (94 évesen) Szeged |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Greguss Pál |
Foglalkozása | botanikus, egyetemi tanár |
Kitüntetései | Kossuth-díj (1958) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Greguss Pál témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kutatási területe: 60 éves tudományos munkássága a biológia számos ágát érintette, növényélettan, a növények külső és belső morfológiája, növényrendszertan, növényföldrajz, származástan, fejlődéstörténet, genetika, palinológia, ökológia, biofizika. Munkássága utolsó két évtizedében főleg a faanatómia és a paleoxylotómia területén publikált. Tankönyvírói és tudománynépszerűsítő tevékenysége is jelentős.
Az aradi tanítóképzőben, majd a Budapesti Tudományegyetemen és a Prágai Egyetemen végezte tanulmányait. Tanítói (1910), polgári iskolai tanári és tornatanári(1913), majd természetrajz-vegytan-természettan és torna szakon középiskolai tanári oklevelet szerzett. Előbb a Csáktornyai, majd a budai tanítóképző intézetben tanított. A Budapesti Tudományegyetemen doktorált 1919-ben. 1926-ban hosszabb tanulmányutat tett Jénában. 1927-ben A száras növények ivaros szaporodása tárgykörből magántanári oklevelet szerzett a budapesti egyetemen. Az 1949-ben bevezetett szovjet tudományos szisztéma szerint 1952-ben a kandidátusi fokozatot, 1956-ban a biológia tudományok doktora fokozatot érte el.
1928-tól Szegeden a Tanárképző Főiskolán a Növénytani Tanszék tanszékvezető főiskolai tanára, majd 1940 október 19-étől tanszékvezető egyetemi tanári kinevezést nyert a Horthy Miklós Tudományegyetem Növénytani Tanszékére, s egyben ő lett az újszegedi egyetemi Füvészkert igazgatója. 1946/47-ben a Természettudományi Kar dékánja, 1957-58-ban a Szegedi Tudományegyetem rektora pozíciókat is Greguss töltötte be. Már a két világháború közt nemzetközi hírű xilotomus. Az 1950-es és az 1960-as években rövidebb tanulmányutakat tett: Franciaország (1955), NDK (1958), Lengyelország (1958), Kanada (1959), Észak-Írország (1963), India (1964), NSZK (1966).
Társszerkesztője volt a Paläontologische Abhandlungen c.; valamint az Acta Botanica (1941-1946) és Acta Biologica (1947-1965) c. egyetemi szakmai folyóiratoknak. Tudományos közleményeit német és angol nyelven adta közre. Számos szakmai társaságnak volt tagja vagy tiszteletbeli tagja (Magyar Természettudományi Társaság, Magyar Biológiai Társaság, Indiai Paleontológiai Társaság, Nemzetközi Dendrológiai Társaság, Nemzetközi Paleontológiai Társaság, Nemzetközi Faanatómusok Társasága, Nemzetközi Morfológiai Társaság, Német Botanikai Társaság).
1965-ben nyugdíjazták. Nyugdíjas éveiben is foglalkozott a botanika kérdéseivel és memoárjait írta. 1984-ben érte a halál, a szegedi Belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra.[1]
Fiai; ifj. Greguss Pál NASA-díjas biofizikus. és Greguss Ákos a halászlékocka és a granulált hús feltalálója élelmiszeripari vegyészmérnök
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.