Grúz írások

A grúz írások az európai (latin, örmény, görög, cirill, kopt) ábécékhez hasonlóan hangjelek, amelyek a kartvél nyelvek családjába tartozó grúz nyelv írását teszik lehetővé.

Grúz írások
Típus	ábécé
Nyelvek	grúz és kartvél nyelvek
Időszak	430[1] - napjainkig
ISO 15924	Geor[2] Geok[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Grúz írások témájú médiaállományokat.

Grúz írások
A Grúz írások az emberiség szellemi kulturális örökségének része.
Adatok
Ország	Grúzia
Felvétel éve	2016
UNESCO azonosító
A Wikimédia Commons tartalmaz Grúz írások témájú médiaállományokat.

A grúz ábécé feltehetően a IV. században született – örmény krónikák szerint ugyanaz az örmény pátriárka: Meszrop Mastoc alkotta újjá, aki a ma is használatos új örmény ábécét alkotta újjá. Sokak szerint, akár az örmény, a grúz nyelv megújítása is az ő érdeme. A hagyomány szerint, akár az örmény ábécé esetében, a grúz megteremtésénél is a görög ábécé volt a kiindulópont, azonban a különböző betűjelek származása nem ismeretes. Olyan nézet is létezik, hogy a görög és a grúz ábécét a régi örmény ábécé alapján mintázták, amely a magyar rovásíráshoz nagyon hasonló örmény rovásírásból indult ki. Olyan hagyomány is van, mely szerint a grúz ábécét az első, még grúz uralkodó – I. Pharnavaz alkotta.

A legrégebbi, a grúz ábécével írt nyelvi emlékek az V. századból származnak és az első variánsban, az úgynevezett aszomtavruli (ასომთავრული; kartvéli nyelven „egyházi”) vagy más néven mrgvlovani (მრგვლოვანი; grúz nyelven „kerek”) írással íródtak. A jelenlegi formában használatos ábécé – a mkhedruli (მხედრული; grúz nyelven „hadi”) írás, a XI. századból való. A XII. század folyamán kialakult egy másik ábécé is, a nuszkhuri-khucuri (ნუსხური-ხუცური), amelynek jellemzője, hogy a betűk szögletesek, és általában vallási iratokban használják (lásd a mellékelt ábrát). A grúz ábécé érdekessége az, hogy eredetileg nem osztható kis- és nagybetűkre, azonban a nyomtatott és gépi írás megjelenésével bevezették az azonos kinézetű kis- és nagybetűket, amelyeket azonban nem mindenki fogadott el.

Érdekesség

Az első nyomtatott grúz ábécét Misztótfalusi Kis Miklós metszette Grúzia királya, Artsil megbízásából.

Írások

Aszomtavruli

Aszomtavruli betűk
Ⴀ	Ⴁ	Ⴂ	Ⴃ	Ⴄ	Ⴅ	Ⴆ	Ⴡ	Ⴇ	Ⴈ	Ⴉ	Ⴊ	Ⴋ	Ⴌ
Ⴢ	Ⴍ	Ⴎ	Ⴏ	Ⴐ	Ⴑ	Ⴒ	Ⴣ	ႭჃ, Ⴓ	Ⴔ	Ⴕ	Ⴖ	Ⴗ	Ⴘ
Ⴙ	Ⴚ	Ⴛ	Ⴜ	Ⴝ	Ⴞ	Ⴤ	Ⴟ	Ⴠ	Ⴥ

Nuszkhuri

Nuszkhuri betűk
ⴀ	ⴁ	ⴂ	ⴃ	ⴄ	ⴅ	ⴆ	ⴡ	ⴇ	ⴈ	ⴉ	ⴊ	ⴋ	ⴌ
ⴢ	ⴍ	ⴎ	ⴏ	ⴐ	ⴑ	ⴒ	ⴣ	ⴍⴣ, ⴓ	ⴔ	ⴕ	ⴖ	ⴗ	ⴘ
ⴙ	ⴚ	ⴛ	ⴜ	ⴝ	ⴞ	ⴤ	ⴟ	ⴠ	ⴥ

Mkhedruli

Mkhedruli betűk
ა	ბ	გ	დ	ე	ვ	ზ	ჱ	თ	ი	კ	ლ	მ	ნ
ჲ	ო	პ	ჟ	რ	ს	ტ	ჳ	უ	ფ	ქ	ღ	ყ	შ
ჩ	ც	ძ	წ	ჭ	ხ	ჴ	ჯ	ჰ	ჵ	ჶ	ჷ	ჺ	ჸ	ჹ

Az ábécé és átírásai

A mai grúz ábécé 33 jelből áll, és számokat is jelöl.

Mchedruli betű	Neve	Számérték	Nemzeti átírása[4]	ISO[5]	IKE[6]	ALA-LC[7]	KNAB[8]	BGN/PCGN[9]	TITUS[10]	IPA	Magyaros[11]
ა	an	1	a	a	a	a	a	a	a	[a]	a
ბ	ban	2	b	b	b	b	b	b	b	[b]	b
გ	gan	3	g	g	g	g	g	g	g	[g]	g
დ	don	4	d	d	d	d	d	d	d	[d]	d
ე	en	5	e	e	e	e	e	e	e	[ɛ]	e
ვ	vin	6	v	v	v	v	v	v	v	[v]	v
ზ	zen	7	z	z	z	z	z	z	z	[z]	z
ჱ[12]	ha	8	-	ē	e/ey	ē	ē	ey	ē	[e]	e
თ	tan	9	t	t'	t	tʻ	t	tʼ	t	[tʰ]	t
ი	in	10	i	i	i	i	i	i	i	[ɪ]	i
კ	k’an	20	k’	k	ḳ	k	ķ	k	ḳ	[kʔ]	k
ლ	las	30	l	l	l	l	l	l	l	[l]	l
მ	man	40	m	m	m	m	m	m	m	[m]	m
ნ	nar	50	n	n	n	n	n	n	n	[n]	n
ჲ[12]	ye	60	-	y	y	y	y	y	-	[j]	j
ო	on	70	o	o	o	o	o	o	o	[ɔ]	o
პ	p’ar	80	p’	p	ṗ	p	ṗ	p	ṗ	[pʔ]	p
ჟ	zhan	90	zh	ž	ž	z̆	ž	zh	ž	[ʒ]	zs
რ	rae	100	r	r	r	r	r	r	r	[r]	r
ს	san	200	s	s	s	s	s	s	s	[s]	sz
ტ	t’ar	300	t’	t	ṭ	t	ţ	t	ṭ	[tʔ]	t
ჳ[12]	wie	-	-	w	wi/ü	w	w	-	-	[wi]	vi
უ	un	400	u	u	u	u	u	u	u	[ʊ]	u
ფ	par	500	p	p'	p	pʻ	p	p'	p	[pʰ]	p
ქ	kan	600	k	k'	k	kʻ	k	k'	k	[kʰ]	k
ღ	ghan	700	gh	ḡ	ǧ/ɣ	ġ	ǧ	gh	ġ	[ɣ]	g
ყ	q’ar	800	q’	q	q̇	q	q	q	q̇	[qʔ]	k
შ	shin	900	sh	š	š	š	š	sh	š	[ʃ]	s
ჩ	chin	1000	ch	č'	č	čʻ	č	ch'	č	[t͡ʃʰ]	cs
ც	tsan	2000	ts	c'	c	cʻ	c	ts'	c	[t͡sʰ]	c
ძ	dzil	3000	dz	j	j/ʒ	ż	dz	dz	ʒ	[d͡z]	dz
წ	ts’il	4000	ts’	c	c̣	c	ç	ts	c̣	[t͡sʔ]	c
ჭ	ch’ar	5000	ch’	č	č̣	č	ç̌	ch	č̣	[t͡ʃʔ]	cs
ხ	khan	6000	kh	x	x	x	x	kh	χ	[x]	h
ჴ[12]	khar	7000	-	ẖ	q	x̣	x̧	q'	q	[qʰ]	k
ჯ	jan	8000	j	ǰ	ǰ/ǯ	j	dž	j	ǯ	[d͡ʒ]	dzs
ჰ	hae	9000	h	h	h	h	h	h	h	[h]	h
ჵ[12]	oh	10000	-	ō	ō/ow	ō	ō	-	ō	[ow]	o
ჶ[12]	far	-	-	f	f	f	f	-	-	[f]	f
ჷ[13]	ə	-	-	-	ə	ĕ	-	-	ə	[ə]	e
ჸ[13]	ʾa	-	-	-	ʾ	ʻ	-	-	-	[ʔ]	-
჻[14]	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-

1. Legrégibb ismert grúz felirat
2. Mchedruli
3. Aszomtavruli és Nuszchuri
4. Nemzeti romanizációs rendszer, Geodéziai és Kartográfiai Minisztérium és Nyelvészeti Intézet, Grúz Tudományos Akadémia, 2002
5. International Organization for Standardization (www.iso.ch), 1996
6. Iberiul-K’avk’asiuri enatmetsnierebis ts’elits’deuli (Ibero-kaukázusi Nyelvészeti Évkönyv), 1974
7. American Library Association/Library of Congress, Transliteration Schemes for Non-Roman Scripts. Randal K. Berry (ed.) (lcweb.loc.gov/catdir/cpso/roman.html), 1997
8. Kohanimeandmebaas (Helynév-adatbázis), Eesti Keele Instituut (Észt Nyelvi Intézet) (www.eki.ee), 1993/2003
9. United States Board on Geographic Names and the Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use, 1981
10. Thesaurus Indogermanischer Text- und Sprachmaterialien (titus.uni-frankfurt.de), 2000
11. A Magyar Tudományos Akadémia által javasolt átírási forma
12. Archaikus betű, a mai írás nem használja.
13. Csak a mingreli és szván nyelvekben használatos
14. Bekezdéselválasztó, a mai ábécének nem része, de egyes források beleszámítják.

Külső hivatkozások

• Theiling.de: a grúz betűk gyakorlása
• Latin ↔ grúz konverter
• Grúz Unicode kódtábla (10A0–10FF)

• Ókorportál
• Írásportál