Gorzów Wielkopolski
lengyel város, vajdasági székhely From Wikipedia, the free encyclopedia
Gorzów Wielkopolski (ⓘ, IPA: ['gɔʒuvvʲɛlkɔ'pɔlski], németül Landsberg an der Warthe) Lengyelország nyugati részén fekvő járási jogú város, a Lubusi vajdaság és a gorzówi járás székhelye.
| Gorzów Wielkopolski | |||
 | |||
| Gorzów látképe a Warta déli partjáról | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Vajdaság | lubusi | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Polgármester | Jacek Wójcicki | ||
| Irányítószám | 66-400–66-414 | ||
| Körzethívószám | (+48)95 | ||
| Rendszám | FG | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 119 964 fő (2021. márc. 31.)[16] | ||
| Népsűrűség | 1 394,93 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 19-82 m | ||
| Terület | 86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 52° 44′, k. h. 15° 15′ | |||
| Gorzów Wielkopolski weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gorzów Wielkopolski témájú médiaállományokat. | |||
A Bolesław Rogatka legnicai herceg és Magdeburg érseke közötti megállapodás alapján 1249-ben Lubusz Brandenburg kezére került. 1260-ban I. Przemysł nagylengyel herceg lánya, Konstancja hercegnő férjhez ment János brandenburgi őrgróf fiához, Konrádhoz, és hozományként a santocki vármegyét kapta, magának a várnak a kivételével. 1257-ben I. János őrgróf az aszkániai dinasztiából származó Albrecht de Luge lovagot felhatalmazta, hogy a megye és Lubusz határához közel várost alapítson Landisberch Nova (Új-Landsberg, megkülönböztetésül a Berlin melletti Ó-Landsbergtől) néven.
Landisberch gyorsan fontos kulturális és kereskedelmi központtá fejlődött Németország keleti szögletében. A városalapítással egyidejűleg gótikus plébániatemplomot is kezdtek építeni, mely 1537 után lutheránus volt, jelenleg római katolikus katedrális. 1433-ban a husziták ostromolták a várost, a 17. században néhány évtizedig svéd megszállás alatt volt, a hétéves háborúban az orosz hadsereg szállta meg, azért, mert együttműködött Napóleon seregével.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A legkiemelkedőbb háború előtti landsbergi személyiségek közé tartozik: Max Bahr (színes jutazsákok gyárának tulajdonosa, a jelenlegi püspöki palota tulajdonosa, a városi fürdő építésének (1928) kezdeményezője), Herman Pauksch gyáros (a Stary Rynek szökőkútjának (1897) alapítója, melyet gorzówiak és korábbi német lakosok összefogása épített újjá 1997-ben), annak a villának a tulajdonosa, amely ma a Városi kultúrháznak ad otthont, Gustaw Schroeder, a kábelgyár megalapítója, annak a villának az építője, melyben jelenleg a Muzeum Sztuk Dawnych (Régi művészetek múzeuma) kap helyet. A Warta menti Landsbergben született 1929-ben Christa Wolf, a Német Demokratikus Köztársaság leghíresebb írónője, néhány író, tehetséges művész és mérnök.
A város fekvése – a Kłodawa folyónak a Wartába ömlésénél, vízi és szárazföldi utak találkozásánál fekszik – jó feltételeket biztosított az urbanizációhoz és a város fejlődéséhez, mely a kereskedők és kézművesek munkája nyomán felvirágzott. A 20. század elején Landsberg épületeinek architektúráját Közép-Európa legszebbjei és legértékesebbjei közé sorolták.
A háborúk között legtragikusabbnak a második világháború bizonyult. A Wehrmacht helyőrsége, amikor visszavonult Kostrzynba a város mindkét hídját felrobbantotta, a Vörös Hadsereg bevonuló egységei pedig 1945. január 30-án felgyújtották a Stare Miastot (Óváros). Végül 1945 márciusában Landsberg lengyel nevet kapott: Gorzów nad Wartą lett. Ezután újabb gyors fejlődés kezdődött. Már az 1960-as évek közepén ötvenezren laktak a városban, meghaladva a háború előtti népességet. A 60-as évek végére Gorzów már közepes városnak számított. 1975-től a gorzówi vajdaság központja, 1979-ben a lakosság túllépte a 100 000 főt.
1999-től Gorzów a lubuszi vajdaság fővárosa.
Iparvállalatok:
- Stilon (vegyipar)
- Volkswagen Elektrosystemy (elektronika)
- Elektrociepłownia Gorzów (Gorzówi hőerőmű)
- Vetoquinol Biowet (gyógyszeripar)
- Bama Polska (könnyűipar)
- Gomad, Goma, Zremb (gépipar)
- Z. Marciniak SA (építőanyag ipar)
- „Gorzów Wagony”, „Simatra France” (fémipar)
- Faurecia (gépkocsigyártás)
- Spółdzielnia Mleczarska Rolmlecz, Przedsiębiorstwo „LAS Skwierzyna-Gorzów” (élelmiszeripar)
- Silwana (textilipar)
Gorzówban működik a Kostrzyn-Słubice Speciális Gazdasági Övezet egy része.
- Baczyna
- Chróścik
- Chwalęcice
- Górczyn
- Janice
- Karnin
- Małyszyn
- Nowy Dwór
- Piaski
- Siedlice
- Śródmieście
- Wieprzyce
- Zakanale
- Zawarcie
- Zieleniec
Főiskolák és egyetemek:
- Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Gorzowie Wielkopolskim
- Akademia Wychowania Fizycznego w Poznaniu|AWF w Poznaniu – Zamiejscowy Wydział Kultury Fizycznej w Gorzowie Wielkopolskim
- Wyższa Szkoła Biznesu w Gorzowie Wielkopolskim
- Wyższa Informatyczna Szkoła Zawodowa w Gorzowie Wielkopolskim
- Nauczycielskie Kolegium Języków Obcych w Gorzowie Wielkopolskim
- Akademia Medyczna im. Karola Marcinkowskiego w Poznaniu – Ośrodek Dydaktyczny w Gorzowie Wlkp.
- Politechnika Szczecińska – Konzultációs pont Gorzowie Wlkp.-ban
- Uniwersytet Szczeciński – Konzultációs pont Gorzowie Wlkp.-ban
- Uniwersytet Szczeciński – Instytut Filozoficzno-Teologiczny im. Edyty Stein w Zielonej Górze – Gorzówi képviselet
- Uniwersytet Zielonogórski – Konzultációs pont Gorzowie Wlkp.-ban
- Wyższa Szkoła Humanistyczno-Ekonomiczna w Łodzi – Információs és felvételi központ Gorzówban
- Aeroklub Gorzowski
- Automobilklub Gorzowski
- AZS-AWF Gorzów – aikido, akrobatikus sportok, judo
- AZS PWSZ Gorzów
- Centrum Sportowo – Rehabilitacyjne "Słowianka"
- Stal Gorzów – Żużlowy Klub Sportowy
- Gorzowski Klub Piłkarski
- GMKS "Kadet" – strzelectwo sportowe
- GTPS Gorzów – sakk
- Miejski Klub Pływacki "Słowianka"
- Międzyszkolny Ośrodek Sportowy
- MKKS Gorzów
- KS Admira
- Ośrodek Sportu i Rekreacji
- ZTKKF Gorzów
- Gorzowski Serwis Sportowy
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
