Geszti Jóska

Geszti Jóska (más változatok szerint: Geszten vagy Gesztely) hírhedt betyár volt a Nyírségben a 19. század közepén, számos betyármonda és ponyva könyv antihőse.

Geszti Jóska
Született	19. század nem ismert
Elhunyt	19. század
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	betyár
Sablon • Wikidata • Segítség

Akkora hírnévre tett szert, hogy az országosan ismert betyárdalok, betyárballadák közül sokat az ő nevével énekeltek.

Például:

Esik eső jaj de szépen csepereg

Geszten Jóska a csárdába kesereg

Ki-ki megyen meg bemegy a szobába

Ráborul a csaplárosné vállára…^[1]

Gazdag mondakör szól róla, de életének tényeiről keveset lehet tudni. A Borovszky-féle sorozatban megjelent Szabolcs vármegyei kötet ismerteti Geszti Jóska perét. A perben nevezetes esemény volt, amikor egy 1847-es szembesítésen Geszti rablótársa Zsíros Pista szemébe mondta viselt tetteit, minek hatására „az oroszlán erejü Gesztely József mielőtt észrevette volna a nemes bíróság, lecsavarítva kezéről a vasat, úgy ütötte arczul czinkostársát, hogy lebukott előtte”. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején fogságból szabadult és harcolt az osztrák császár ellen. Az 1850-es évek elején azonban újra elfogták. A nagykállói várbörtönből megszökött, de lelőtték. Ennek idejét egy népballada elfogatásánál évtizedekkel későbbre, 1881-re teszi.

1924-es nyírségi látogatása során Móricz Zsigmond a feljegyzések szerint sokat érdeklődödtt Geszten Jóska iránt: a hallottak valószínűleg beépültek 1936-ban megjelent Betyár című regényébe.^[2]

Hivatkozások

1. Archivált másolat. [2007. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 13.)
2. Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Kriza Ildikó cikke