Gergely Jenő (építész)

Gergely Jenő (Rákospalota, 1880. február 5. – Montréal, Kanada, USA, 1974. február 27.) magyar építészmérnök.

Ez a szócikk az építészről szól. Hasonló címmel lásd még: Gergely Jenő (egyértelműsítő lap).

Gergely Jenő
Született	1880. február 5. Rákospalota
Elhunyt	1974. február 27. (94 évesen) Montréal
Sírhely	Mount Royal Cemetery
Iskolái	Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Életpályája

Szülei: Guttmann Ármin és Kramer Róza.^[1] 1901-ben végzett a József Nádor Műszaki Egyetem hallgatójaként.^[2] 1903-ig a Ganz Hídosztályán, majd Zielinski tervező irodájában alkotott 1908-ig. 1908-ban mérnöki irodát alapított Gut Árpáddal, aki üzlettársa és barátja is volt. 1945–1948 között a tervezőirodát egyedül vezette. 1948-tól magasépítési vasbetonszerkezeteket tervezett.

Munkássága

Nevükhöz fűződik az új építőanyag, és az ezzel összefüggő építésmód – a vasbeton elterjesztése. 12 évnyi közös munkájuk eredménye hidak, köz- és lakóépületek, gyárak, ipari létesítmények, víztárolók és víztornyok, gabonasilók, székházak és katonai bázisok, összesen 654 vasbeton és acélszerkezetes épület tervezése és megépítése Magyarországon és külföldön. Siófok jelképe, a vasbeton lábakon álló 45 méter magas víztorony, Gut Árpáddal közös munkájuk, amely 1912-ben készült el. Kivételes tehetségét az is jelzi, hogy 173 híd az ő tervei szerint épült.

A holokauszt túlélője.^[3]

Díjai

• Aranydiploma (1954)^[4]