Búvárfélék

Búvárfélék
	Evolúciós időszak: Késő eocén? - jelen
	Jeges búvár (Gavia immer)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Aequornithes; Mayr, 2010
Rend:	Búváralakúak (Gaviiformes); Wetmore & Miller, 1926
Család:	Gaviidae; Coues, 1903
Nem:	Gavia; Forster, 1788
Szinonimák
Szinonimák
	a család szinonimái: Colymbidae Vigors, 182; Colymbinae Bonaparte, 1831; Urinatores Vieillot, 1818; Urinatoridae Vieillot, 1818; Urinatorides Vieillot, 1818; a nem szinonimái: Colymbus Linnaeus, 1758; Urinator Lacépède, 1799;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Búvárfélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Búvárfélék témájú médiaállományokat és Búvárfélék témájú kategóriát.

A búvárfélék (Gaviidae) a madarak (Aves) osztályába és a búváralakúak (Gaviiformes) rendjébe tartozó egyetlen recens család.^[1]^[2]^[3]

Gyors adatok Rendszertani besorolás, Szinonimák ...

Bezárás

Előfordulások

A búvárok az északi féltek hideg régióiban honosak, de vándorolnak, így ősszel és télen hazánkban sem idegenek.

Kanada egydolláros érméjén a jeges búvár látható.

Megjelenésük

A búvárok kitűnő úszók, lábaik a farokhoz közel helyezkednek el, ami az úszást könnyíti, de a szárazföldi mozgást esetlenné teszi. Három előreálló ujjuk között teljes úszóhártyák feszülnek.

Életmódjuk

Kerülik a szárazföldet, mivel nem tudnak jól közlekedni. Halakkal, rákokkal és kétéltűekkel táplálkoznak. Akár 30 évig is élhetnek.

Szaporodásuk

Párzási időszakuk a nyárra esik. Inkább édes vizű tavak mellé fészkelnek. Fészküket több éven keresztül is használják, melyet levelekből, fűből, mohából és néha sárból készítenek. A tojók és a hímek mindent együtt csinálnak, beleértve a fészekkészítést, a költést, mely általában 26–31 napig tart, és a fiókák nevelését.

Kifejlődésük

A történelem előtti időkben a búvárfélék előfordulási területe jóval délebbre nyúlt. Fosszilis maradványaikat megtalálták Kaliforniában, Floridában és Olaszországban. Az ellenmondásos molekuláris vizsgáltok eredményeit a felfedezett kövületek sem segítik megoldani. Habár búváralakúakhoz hasonló fosszilis maradványok már a késő kréta korszakból is kerültek elő, az igazi búvárfélék előszöri megjelenése csak az eocén korra tehető. Ekkortájt pedig a legtöbb mai madárrend máris képviselve volt.^[4]

Rendszerezésük

A családban csak 1 recens madárnem van, ebbe pedig 5 élő faj és 17-18 fosszilis faj tartozik:

Gavia Forster, 1788 – 5 faj
- fehércsőrű búvár (Gavia adamsii) (Gray, 1859)
- sarki búvár (Gavia arctica) (Linnaeus, 1758)
- jeges búvár (Gavia immer) (Brünnich, 1764)
- alaszkai búvár (Gavia pacifica) (Lawrence, 1858) - korábban azonosnak tartották a sarki búvárral
- északi búvár (Gavia stellata) (Pontoppidan, 1763)

A törzsfejlődés (philogenesis) alapján az öt élő fajt három csoportra osztható: bazális csoport (északi búvár), fekete torkú csoport (sarki búvár, kurili búvár) és fekete fejű csoport (fehércsőrű búvár, jeges búvár).^[5]

Fosszilis Gavia-fajok

Az alábbi lista a fosszilis fajokat foglalja magába:

Gavia sp. (kora-középső miocén; Kelet-USA)^[6]
Gavia egeriana Švec, 1982 (kora miocén; Csehszlovákia? és Cheswold, Delaware, USA –? Yorktown kora pliocén; Lee Creek Mine, Dél-Karolina, USA)^[7]
Gavia schultzi Mlíkovský, 1998 (középső miocén; Sankt Margarethen, Ausztria)^[8]
Gavia sp. (Calvert középső miocén? vagy pleisztocén Maryland, USA) – talán azonos a lista legalján található Gavia cf. immer-rel?^[9]
Gavia spp. (középső miocén; Steinheim, Németország) – három különböző faj alkothatja^[8]
Gavia brodkorbi Howard, 1978 (késő miocén; Orange County, UnSA)^[10]
Gavia moldavica Kessler, 1984 (késő miocén; Chișinău, Moldova)^[8]
Gavia paradoxa Umanska, 1981 (késő miocén; Čebotarevka, Ukrajna)^[8]
Gavia concinna Wetmore, 1940 (késő miocén/kora pliocén; Nyugat- és Kelet-USA)^[11]
Gavia fortis Olson & Rasmussen, 2001 (Yorktown kora pliocén; Lee Creek Mine, Dél-Karolina, USA)
Gavia sp. (kora pliocén; Empoli, Olaszország)^[12]
Gavia sp. (kora pliocén; Kerč-félsziget, Ukrajna)^[8]
Gavia palaeodytes Wetmore, 1943 (Bone Valley kora/középső pliocén Pierce, Florida, USA)^[13]
Gavia howardae Brodkorb, 1953 (Yorktown kora pliocén; Lee Creek Mine, Dél-Karolina, USA – San Diego középső pliocén; San Diego, Kalifornia, USA)^[14]
Gavia cf. concinna (San Diego középső/késő pliocén; San Diego, Kalifornia, USA) – talán két faj alkotja?^[15]
Gavia sp. (kora pleisztocén; Kairy, Ukrajna)^[8]
Gavia cf. immer (pleisztocén; Kalifornia és Florida, USA) – talán a G. immer fosszilis alfaja^[16]

A késő pliocén korszaki „Gavia” portisi, melyet az olaszországi Orciano Pisano mellett fedeztek fel, csak egy nyakcsigolyából áll; továbbá nem lehet tudni, ha tényleg Gavia-faj. Valamivel kisebb volt, mint a mai jeges búvár. Korábbi rendszerező igazi búvárfélének tekintették; sőt a fosszilis G. concinna nevű madarat ennek a fiatal szinonimájának vélték. Ezt a feltételezést manapság elvetik, mivel a két madár két különböző kontinensen és különböző korokban élt. Az olaszországi Empolinál talált Gavia koponyát, amely a kora pliocénből származik, egy időben G. concinnának véltek, bár meglehet, hogy inkább „Gavia” portisi. A holotípus eme egyetlen maradványa elveszett, emiatt a további vizsgálódások hiányában a „Gavia” portisi nomen dubiumá válhat.^[16]^[17]

Jegyzetek

[1]
szerk.: Melville, RV & Smith, JDD: Official Lists and Indexes of Names and Works in Zoology. ICZN, 17. o. (1987)
[2]
A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
[3]
A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
[4]
1. Mayr2009|Mayr (2009)
[5]
Boertmann, D. (1990). „Phylogeny of the divers, family Gaviidae (Aves)”. Steenstrupia 16, 21–36. o.
[6]
A tiny loon, smaller and more delicate than even the sympatric contemporary G. egeriana-like birds. Probably a distinct species – sexual dimorphism in loons is not very pronounced: Rasmussen (1998).
[7]
A small loon, smaller than G. howardae: Olson (1985: pp. 213–214), Rasmussen (1998), Mlíkovský (2002: p. 63)
[8]
Mlíkovský (2002: p. 64)
[9]
USNM 16612, Anatomical terms of location#Proximal and distal|distal right tibiotarsus. Smaller than common loon; the polished-bone look and large size of the specimen makes a Miocene origin rather unlikely: Wetmore (1941), Olson (1985: p. 214).
[10]
Known from a complete ulna. Slightly larger than G. egeriana, but smaller than G. howardae: Olson (1985: p. 214)
[11]
Known from skull and limb bones. Much like a large Pacific loon but stouter and heavy-billed like common loon, and generally possessing apparently plesiomorphic traits that those two species share with the red-throated diver. Has been considered a possible junior synonym of "G." portisi, but this is nowadays considered unlikely: Brodkorb (1953), Mlíkovský (2002: p. 64), and see also at "Gavia" portisi.
[12]
Known from a skull very similar to the black-throated diver. Initially assigned to G. concinna, but this is not very likely: Mlíkovský (2002: p. 64), and see also at "Gavia" portisi.
[13]
Known from a few limb bones. Roughly similar in size to Pacific loon, but proportions seem to differ and apparently not close to any living species except maybe red-throated loon: Brodkorb (1953).
[14]
Maybe closest to Pacific loon but smaller than red-throated diver; might be quite distinct. A supposed record from Florida is probably in error: Brodkorb (1953, 1963: p.224).
[15]
Initially in part (specimens LACM 2110, 2142) assigned to G. concinna, but apparently one or two undescribed smaller species, about the size of the Pacific loon: Brodkorb (1953), Mlíkovský (2002: p. 64).
[16]
Brodkorb (1953)
[17]
1. Brodkorb1963|Brodkorb (1963: p. 224), #Mlikovsky|Mlíkovský (2002: pp. 64, 256–257)

Források

Pierce Brodkorb (1953). „A Review of the Pliocene Loons”. Condor (journal) 55 (4), 211–214. o. DOI:10.2307/1364769.
Pierce Brodkorb (1963). „Catalogue of fossil birds. Part 1 (Archaeopterygiformes through Ardeiformes)”. Bulletin of the Florida State Museum, Biological Sciences 7 (4), 179–293. o. [2007. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 2.)
Mayr, Gerald (2004). „A partial skeleton of a new fossil loon (Aves, Gaviiformes) from the early Oligocene of Germany with preserved stomach content”. Journal of Ornithology 145 (4), 281–286. o. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1007/s10336-004-0050-9. (Hozzáférés: 2015. március 2.)
Mayr, Gerald. Paleogene Fossil Birds. Springer-Verlag (2009). ISBN 3-540-89627-9
Mlíkovský, Jirí. Cenozoic Birds of the World, Part 1: Europe. Ninox Press (2002). Hozzáférés ideje: 2015. március 2.
Montana Fish, Wildlife & Parks (Montana FW&P) (2007): Animal Field Guide: Common Loon. Hozzáférés ideje: 2007-MAY-12.
Storrs Olson.szerk.: Farner, D.S.; King, J.R. & Parkes, Kenneth C.: Section X.I. Gaviiformes, Avian Biology [archivált változat], 212–214. o. (1985). Hozzáférés ideje: 2015. március 2. [archiválás ideje: 2011. július 18.]
Pamela C. Rasmussen (1998). „Early Miocene Avifauna from the Pollack Farm Site, Delaware”. Delaware Geological Survey Special Publication 21, 149–151. o. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 2.)
Robert W. Storer (1956). „The Fossil Loon, Colymboides minutus”. Condor (journal) 58 (6), 413–426. o. DOI:10.2307/1365096.
Alexander Wetmore (1941). „An Unknown Loon from the Miocene Fossil Beds of Maryland”. Auk (journal) 58 (4), 567. o. DOI:10.2307/4078641.
United States Fish and Wildlife Service (USFWS) (2005): Common Loons at Seney NWR Archiválva 2008. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, June 2005.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Loon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Képek az interneten a családba tartozó fajokról
Tree of Life Gaviidae Archiválva 2012. augusztus 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
Loon sounds
Loon videos on the Internet Bird Collection
The Loon Project website
Loon Preservation Committee
Diving Birds of North America, by Paul Johnsgard
Loon Dreaming - an animated short from the National Film Board of Canada

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] [1]
szerk.: Melville, RV & Smith, JDD: Official Lists and Indexes of Names and Works in Zoology. ICZN, 17. o. (1987)

[A-2] [2]
A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 19.)

[B-3] [3]
A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 19.)

[Mayr-4] [4]
Mayr2009|Mayr (2009)

[5] Mayr2009|Mayr (2009)

[5] [5]
Boertmann, D. (1990). „Phylogeny of the divers, family Gaviidae (Aves)”. Steenstrupia 16, 21–36. o.

[6] [6]
A tiny loon, smaller and more delicate than even the sympatric contemporary G. egeriana-like birds. Probably a distinct species – sexual dimorphism in loons is not very pronounced: Rasmussen (1998).

[7] [7]
A small loon, smaller than G. howardae: Olson (1985: pp. 213–214), Rasmussen (1998), Mlíkovský (2002: p. 63)

[milkovsky2002-64-8] [8]
Mlíkovský (2002: p. 64)

[9] [9]
USNM 16612, Anatomical terms of location#Proximal and distal|distal right tibiotarsus. Smaller than common loon; the polished-bone look and large size of the specimen makes a Miocene origin rather unlikely: Wetmore (1941), Olson (1985: p. 214).

[10] [10]
Known from a complete ulna. Slightly larger than G. egeriana, but smaller than G. howardae: Olson (1985: p. 214)

[11] [11]
Known from skull and limb bones. Much like a large Pacific loon but stouter and heavy-billed like common loon, and generally possessing apparently plesiomorphic traits that those two species share with the red-throated diver. Has been considered a possible junior synonym of "G." portisi, but this is nowadays considered unlikely: Brodkorb (1953), Mlíkovský (2002: p. 64), and see also at "Gavia" portisi.

[12] [12]
Known from a skull very similar to the black-throated diver. Initially assigned to G. concinna, but this is not very likely: Mlíkovský (2002: p. 64), and see also at "Gavia" portisi.

[13] [13]
Known from a few limb bones. Roughly similar in size to Pacific loon, but proportions seem to differ and apparently not close to any living species except maybe red-throated loon: Brodkorb (1953).

[14] [14]
Maybe closest to Pacific loon but smaller than red-throated diver; might be quite distinct. A supposed record from Florida is probably in error: Brodkorb (1953, 1963: p.224).

[15] [15]
Initially in part (specimens LACM 2110, 2142) assigned to G. concinna, but apparently one or two undescribed smaller species, about the size of the Pacific loon: Brodkorb (1953), Mlíkovský (2002: p. 64).

[b53-16] [16]
Brodkorb (1953)

[17] [17]
Brodkorb1963|Brodkorb (1963: p. 224), #Mlikovsky|Mlíkovský (2002: pp. 64, 256–257)

[19] Brodkorb1963|Brodkorb (1963: p. 224), #Mlikovsky|Mlíkovský (2002: pp. 64, 256–257)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]