Gəncə
város Azerbajdzsánban From Wikipedia, the free encyclopedia
Gəncə vagy magyar átírásokban többnyire Gandzsa [1][2] vagy Gandzse [3] Azerbajdzsán 2. legnagyobb városa az ország északnyugati részén. Lakossága 328 ezer fő volt 2015-ben.[4][5]
| Gəncə | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Azerbajdzsán | ||
| Alapítás éve | 660 | ||
| Polgármester | Niyazi Bayramov | ||
| Irányítószám | AZ2000 | ||
| Testvérvárosok | Lista Kutaiszi (1996. május 3. – ) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 331 400 fő (2015) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 408 m | ||
| Terület | 298 km² | ||
| Időzóna | AZT (UTC+4) AZST (UTC+5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 40° 40′ 58″, k. h. 46° 21′ 38″ | |||
 | |||
| Gəncə weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gəncə témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Neve a múltban többször változott: 1804–1918 között Jelizavetpol, 1918–1935 között Gandzsa, 1935–1989 között Kirovábád, 1989 után újra Gandzsa.
Mezőgazdasági központ és iparváros. Főbb ágak: élelmiszer-feldolgozás, textilipar, lábbelik készítése, alumíniumipar és vaskohászat, szappan- és porcelángyártás.
Azerbajdzsán gazdag ötvösművészettel rendelkezett már az i. e. I. évezredben is, mivel az itt fellelhető legrégebben feltárt ötvösmunkák, ékszerek ebből az időből származnak.
Gandzsa városa Barda, Semaha, Tebriz és Nahicseván mellett még a középkorban is az ország híres ötvösgyártó székhelyei közé tartozott. A fennmaradt leírások szerint még a 18-19. században is sok ötvös tömörült többek között Gandzsában, Tebrizben és Ardabílben is, ahol összefüggő utcasorokat alkottak, vagy egész városrészeket uraltak.
Az ötvösművészetben leggyakrabban növényi motívumokat alkalmaztak a többi muzulmán országhoz hasonlóan, de díszítéseik lassanként átvették a helyi sajátosságokat is. Virágmotívumaik közül különösen kedvelt volt a rózsa, az írisz, a nárcisz, a liliom és a szegfű, de gyakran előfordult a párosával szembeállított madarak ábrázolása is.
A népesség alakulása 1897 és 2015 között
| Lakosok száma | 33 625 | 55 510 | 98 949 | 116 122 | 189 512 | 231 901 | 278 006 | 331 400 |
| 1897 | 1926 | 1939 | 1959 | 1970 | 1979 | 1989 | 2015 |
Adatok: Wikidata
A városban az azerbajdzsáni és az iszlám építészet szép alkotásai láthatók. Több szép 17. századi mecset és karavánszeráj található itt. Ez utóbbi tulajdonképp fogadó, ahol a karavánok megpihentek. Az óváros kapui középkori eredetű kézműves művészet szép alkotásai.
A 12. századi perzsa költő, Nizámi itt született, mauzóleuma a közelben van.
A városban több szép park látható, a Kán kertje Gandzsa egyik fő látnivalója.
A várostól 8,5 km-re északnyugatra található a Gandzsa nemzetközi repülőtér.
- Azerbajdzsán (1976) ISBN 963 13 0600 3
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
