Galvács

Galvács község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Edelényi járásában.

Galvács
Világháborús emlékmű
Galvács címere Galvács zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Edelényi
Jogállás	község
Polgármester	Filó Gergő (független)[1]
Irányítószám	3752
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	86 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	5,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 25′ 12″, k. h. 20° 46′ 38″48.420011111111, 20.777230555556
Galvács Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Galvács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Galvács témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Szendrő keleti szomszédságában fekszik, attól mintegy 5 kilométerre, a megyeszékhely Miskolctól közúton 38 kilométerre északra. Észak felől Meszessel, északkelet felől Rakacaszenddel, dél felől pedig a 6 kilométerre fekvő Aboddal is határos, de közúti kapcsolata csak Szendrővel és Aboddal van, mindkettővel a 2615-ös út köti össze.

Nevének eredete

Neve feltehetően egy szláv eredetű szóból eredhet, melynek jelentése nagy fejű ember.

Története

A pápai tizedlajstrom említi először 1332-ben, Kaloach néven. A 16. században Galwacz, majd Galvats a neve. Jelenleg a harmadik helyén áll, az elsőt a törökök felégették, a másodikat, amely a felső-galvácsi réten állt, a Rakaca-patak vize öntötte el.

A Rákóczi-szabadságharc után felvidéki telepesek lakták a falut, ők később elmagyarosodtak.

A 19. század második felében a galvácsi birtok ura, Glatter Henrik felépíttette azt a kastélyt, melyet ma Törley-kastélyként ismernek utolsó tulajdonosa, a pezsgőgyáros Törley után. Ő 1936-ban vásárolta meg a kastélyt és a birtokot, a második világháború utáni földosztáskor azonban elveszítette, a kastélyban sokáig a község iskolája kapott helyet.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Németh Józsefné (független)^[3]
• 1994–1998: Németh Józsefné (független)^[4]
• 1998–2002: Németh Józsefné (független)^[5]
• 2002–2006: Slezsák József (független)^[6]
• 2006–2010: Gregó Lajos (független)^[7]
• 2010–2014: Slezsák József (független)^[8]
• 2014–2019: Slezsák József (független)^[9]
• 2019–2021: Slezsák József (független)^[10]
• 2022–2024: Filó Gergő (független)^[11]
• 2024– : Filó Gergő (független)^[1]

A településen 2022. július 3-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző faluvezető 2021. március 17-én váratlanul elhunyt [emellett egyetlen nappal korábban meghalt az elődje is].^[12] A haláleset és az időközi választás dátumai közt eltelt, szokatlanul nagy időtávot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet ideje alatt Magyarországon nem lehetett új választást kitűzni.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	102	98	96	87	84	84	86
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 1,1% németnek mondta magát (4,5% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,5%, református 13,6%, görögkatolikus 17%, felekezeten kívüli 2,3% (4,5% nem válaszolt).^[14]

2022-ben a lakosság 95,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% szlováknak (2,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50% volt római katolikus, 21,4% református, 10,7% görög katolikus, 1,2% felekezeten kívüli (16,7% nem válaszolt).^[15]

Látnivalók

• Törley-kastély

A kastélyt Glatter Henrik kezdte el építtetni 1865-ben, de mai formáját csak 1910-ben nyeri el. A kastély nevét Törley Tibor pezsgőgyáros tulajdonosról kapta. Az 1950-60-as években a kastély az államosítás következtében közösségi funkciókat kapott. Jelenleg magántulajdonban van.

• Görög-bérc Tanösvény^[16]