A Gépzongora (angolul: Player Piano) Kurt Vonnegut 1952-ben megjelent első regénye. A regény 1954-es kiadásának a címe Utopia 14 és ezt követve az első magyar fordítás is Utópia 14 címmel jelent meg 1972-ben, majd Utópia címmel 1993-ban. Az első magyar fordítás szövege azonban még cenzúrázott volt, a cenzúrázatlan változat 2006-ban jelent meg először, a regény első kiadásának címét alapul véve Gépzongora címmel.
| Gépzongora | |
| Szerző | Kurt Vonnegut |
| Eredeti cím | Player Piano |
| Ország | Egyesült Államok |
| Nyelv | angol |
| Műfaj | regény |
| Kiadás | |
| Kiadó | Charles Scribner's Sons |
| Kiadás dátuma | 1952 |
| Magyar kiadó | Kossuth Könyvkiadó, Totem Kiadó, Maecenas Könyvkiadó, Helikon Kiadó |
| Magyar kiadás dátuma | 1972, 1993, 2006, 2013 |
| Fordító | Vajda Gábor, Molnár István |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Történet
 |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
Vonnegut első regényének központjában a modern technika uralta jövő és az ennek eljövetelét előmozdító, elitista és öntelt mérnöktársadalom áll. A mérnökök minden munkafolyamatot automatizálnak, minden a gépek felügyelete alatt áll, de azt, hogy ezzel az embereket megfosztják a hasznosság érzésétől, már nem veszik figyelembe. Felfogásuk szerint a mérnökökön kívül mindenki felesleges, ugyanakkor mindenkinek hálát kell éreznie az életet „megkönnyítő” mérnökök iránt. E kiváltságos technokraták egyike, az Ilium Művek[1] mérnöke, Paul Proteus szembesül az egyszerű emberek és önnön boldogtalanságával, egyszersmind a gyárban végzett munka általánosan elidegenítő jellegével. Csatlakozik egy kialakulóban lévő mérnökellenes forradalomhoz, majd a mozgalom egyik vezetője lesz. A felkelők sikeresen elfoglalják Ilium városát, szétverik a gépeket, majd – immár hasznos elfoglaltságot találván maguknak – szép sorban megjavítják őket. Ezzel aztán kezdetét veszi a „szép, új világ” újbóli felépítése: a gépromboló forradalom elbukott. Ebben az első regényében a General Electric embertelen világában tapasztalt élményeit dolgozta fel antiutópisztikus módon, s bár a könyv végkifejlete reménytelenséget, kiúttalanságot sugall, a kezdő író szellemessége, nyelvi fordulatai és antropológián edzett emberismerete, társadalomelemző vénája már itt is megmutatkozik.[2]
A regény mellékszála ugyanezt a történetet egy külső szemlélő, a bratpuhri sah szemszögéből meséli el. A sah szemszögéből nézve is ugyanazok a problémák válnak nyilvánvalóvá, amelyekkel Paul Proteus a rendszert belülről ismerve szembesül.[3]
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Megjelenések
Angol nyelven
Magyarul
- Utópia 14; ford. Vajda Gábor, utószó Kuczka Péter; Kossuth, Bp., 1972 (Fantasztikus sorozat)
- Utópia; ford. Vajda Gábor; Totem, Bp., 1993
- Gépzongora; ford. Molnár István; Maecenas, Bp., 2006
- Gépzongora, Magyar Helikon Könyvkiadó, Budapest, 2013, ford.: Molnár István[5]
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
