Franc Miklošič

Franc Miklošič régebbi alakban Fran Miklošič (a korabeli magyar nyelvű forrásokban általában Franz Miklosich alakban szerepel) (Pichelberg, 1813. november 28. – Bécs, 1891. március 7.) szlovén filológus, a szláv tanulmányok nyelvész professzora.

Franc Miklošič
Született	1813. november 20.[1][2][3][4][5] Radomerščak[6][5]
Elhunyt	1891. március 7. (77 évesen)[1][2][7][3][4] Bécs[8][6][5]
Állampolgársága	Ciszlajtánia osztrák
Foglalkozása	nyelvész könyvtáros neveléstudós író professzor filozófus jogász jogász szlavista filológus politikus cenzor
Tisztsége	osztrák birodalmi gyűlés tagja
Iskolái	Grazi Egyetem Bécsi Egyetem
Kitüntetései	A művészetek és a tudományok érdemrendje Volney-díj (1857) Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1885)
Sírhelye	Wiener Zentralfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Franc Miklošič témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életrajza

Franc Miklošič Radomerščakban született, közel az Alsó-stájerországi Ljutomer városhoz az akkori Osztrák Császárság területén. Szülőfaluja csupán tíz kilométerre helyezkedik el az ezeréves Magyarország határától. Szülei Jurij Miklošič és Marija Zobovič szőlőművesek voltak.

A gimnázium befejezése után, a Grazi Egyetem hallgatója volt, itt 1838-ban doktorált filozófiából. A doktori fokozat megszerzése után egy ideig professzorként tanított grazi egyetemen, majd a bécsi egyetemen tanult jogot, ahol 1840-ben szerezte meg a jogi képesítést. Tanulmányai alatt nagy hatással volt rá Jernej Kopitar munkássága, ezért a jogi pályával felhagyott, hátralévő életét a szlavisztikának szentelte. 1844 és 1862 között a bécsi császári könyvtárban dolgozott. 1844-ben jelent meg Franz Bopp Összehasonlító nyelvtan c. könyvről írt recenziója, amellyel felhívta magára a bécsi akadémikusok figyelmét. Publikációja egy hosszú út kezdete volt, amely forradalmi változást hozott a szláv nyelvek tanulmányában.

1849-ben a bécsi egyetem által alapított Szláv Tanszék professzora, majd dékánja lett. 1854-1855 között a bécsi egyetem lektora. Mindemellett tagja volt a bécsi Akadémiának, illetve a francia Akadémiának, az Académie des inscriptions et belles-lettres-nek.

1848-ban, a népek tavaszán Miklošič aktív résztvevőként tevékenykedett a szlovén nemzeti mozgalomban. Ő volt az elnöke a Grazban és Bécsben tanuló diákok által alapított Slovenija nevű politikai társulásnak. Matija Majarral és Lovra Tomannal közösen dolgozták ki, és írták meg azt az alaposan kidolgozott politikai követelést a Zedinjena Slovenija (Egyesült Szlovén Királyság) megalakulása érdekében.

A forradalmi kudarc után Miklošič ismét a tudomány felé fordult, és felhagyott a politizálással.

Művei

• Lexicon linguae slovenicae veteris dialecti (slovnica starega narečja slovanskega jezika)
• Lexicon Palaeoslovenico-graeco-latinum (staroslovansko-grško-latinski slovar)
• Vergleichende Grammatik der slavischen Sprachen (primerjalna slovnica slovanskih jezikov)
• Vergleichende Formenlehre der slavischen Sprachen (primerjalna morfologija slovanskih jezikov)
• Monumenta Serbica Spectantia Historiam Serbiae, Bosniae, Ragusii (srbski spomeniki, zgodovinski izsledki o Srbiji, Bosni in Dubrovniku)
• Etymologisches Wörterbuch der slavischen Sprachen (etimološki slovar slovanskih jezikov)
• Über die Mundarten und Wanderungen der Zigeuner Europas (o narečjih in selitvah evropskih Romov)

Jegyzetek

1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 24.)
2. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
3. Brockhaus (német nyelven)
4. Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
5. Slovenska biografija (szlovén nyelven). Research Centre of the Slovenian Academy of Sciences and Arts
6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Миклошич Франц, 2015. szeptember 28.
7. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
8. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)

További információk

• Asbóth Oszkár. A szláv szók a magyar nyelvben. Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1893

• Nyelvészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap