Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ

A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (rövidített nevén Forster Központ) magyarországi költségvetési intézmény. 2016. december 31. napján jogutódlással megszűnt,^[1] ekkor a Forster Központ élén Sárváry István^[2] elnök állt. Az intézmény irányító szerve a Miniszterelnökség volt. A Forster Központ megszüntetésének 2016 eleji bejelentését a Táncsics utcai székház kiürítése követte – részeként a budai vár és várnegyed kormányzati-minisztériumi átalakításának.^[3]

Forster Központ
A Forster Központ épülete, budavári Táncsics Mihály utca 1.
Egyéb nevek	Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ
Alapítva	2012. szeptember 18.
Megszűnt	2016. december 31.
Jogelőd	Kulturális Örökség Igazgatósága, Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, Nemzeti Filmiroda
Jogutód	Miniszterelnökség, Magyar Művészeti Akadémia, Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.
Cím	1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.
Nyelvek	magyar
Működési régió	országos
Elhelyezkedése
Forster Központ Pozíció Budapest I. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 13″, k. h. 19° 01′ 59″47.503496, 19.033038
A Wikimédia Commons tartalmaz Forster Központ témájú médiaállományokat.

László Fülöp Elek: Forster Gyula jogi és művészeti szakíró, az MTA tagja (1899-1904), a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke, portré, 1913

Az intézmény névadója báró Forster Gyula művészeti író, a Magyar Tudományos Akadémia és a főrendiház tagja volt.

Feladatköre

Feladata a műemlékekkel, műtárgyakkal, régészeti és világörökségi helyszínekkel kapcsolatos hatósági, vagyongazdálkodási és tudományos kutatási tevékenység végzése volt.

A műemléki szervezet saját gyűjteménye megőrzésével, feldolgozásával és nem kis részben a határon túlról érkező szakemberek kiszolgálásával jogelődeivel együtt az utóbbi három évtizedben jelentős mértékben járult hozzá a Kárpát-medence országai tudományos együttműködéséhez. Gyűjteménye napi szintű használata képezte a kutatás, a szakszerű tervezés és a hatósági eljárás alapját – jogszabályi kötelezettségként is.

Története

2012-ben jött létre Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ néven („a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról” rendelkező 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet alapján). Jogelődei a Kulturális Örökség Igazgatósága (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal),^[4] a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága és a Nemzeti Filmiroda voltak. Az intézmény élén több vezetőváltást követően – Cselovszki Zoltán 2014. augusztusig,^[5] Sághi Attila 2015. májusig –, annak megszüntetésekor Sárváry István állt.^[2] A Forster Központ megszűnése után a gyűjtemények átvételét követően, a részben kiürített, karban nem tartott Táncsics utcai épületben csak lezárt, de nem víztelenített távfűtés szétrobbant csöve eláztatta a pincében bedobozolva költözésre váró tervtári dokumentumok egy részét.^[3]

Megszűnése

A Forster Központ 2017. január 1-jével megszűnt, a 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet alapján. Egyes feladatköreit a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia, illetve a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. mint jogutódok vették át.^[1][6]

Gyűjteménye

A Forster Központ 2016 eleji megszűnésének bejelentését követően 2016 májusban az intézmény gyűjteményei bezártak. A gyűjteménybe ekkor a következő anyagok tartoztak:

• folyóiratokkal együtt megközelítőleg 60 000 kötetet számláló, a Kárpát-medencében páratlan szakkönyvtár
• több mint 700 folyóméternyi (50 000 db) felmérési, terv- és kutatási dokumentáció
• 120 000 rajzot tartalmazó műemléki tervtár
• félmillió felvételt őrző – az üvegnegatívoktól a digitális felvételekig terjedő – fényképtár
• kihelyezett levéltári egységként az intézményes műemlékvédelem 1872-ben kezdődő, teljes történetét magában foglaló irattár

A gyűjtemények anyaga tartalmazta a történelmi Magyarország 1919/1922-ig teljes területének emlékeire vonatkozóan addig összegyűjtött dokumentumokat is.^[3]