Flüei Szent Miklós

Flüei Szent Miklós vagy népnyelven Klaus barát (német: Niklaus von Flüe); (1417 – 1487), svájci remete és aszkéta; Svájc védőszentje.

Flüei Szent Miklós
Klaus-barát, Martin Martini 1592-es gravírozása
Születése
1417 Obwalden kanton
Halála
1487. március 21. (69-70 évesen) Sachseln
Tisztelete
Sírhely	Sachseln
Ünnepnapja	szeptember 25. szeptember 25.
A Wikimédia Commons tartalmaz Flüei Szent Miklós témájú médiaállományokat.

Élete

Szülőföldje, Flüeli-Ranft

Szülőháza

1417-ben született jómódú parasztcsaládban a svájci Unterwalden kantonban. Eleinte a katonai pályán szolgált, majd utána, 1459-ben kantonjának tanácsosa és bírája lett, és közel kilenc évig bíróként szolgált. Misztikus látomása után 1467-ben elhagyta feleségét és tíz gyermekét és remete életet kezdett el élni.

Húsz évet élt elvonulásban, imádságban, meditációban és bűnbánatban. Sokan keresték fel kérdéseikkel, problémáikkal. Hetente több napot böjtölt, és a legenda szerint 19 éven át tartózkodott minden tápláléktól, csak az oltáriszentséget és ivóvizet vett magához. 1487-ben halt meg.

Halála után

Halála után sírja Sachseln plébániatemplomában hamarosan Svájc egyik legfontosabb zarándokhelyévé vált.

1669-ben boldoggá avatták. Több templomot neveztek el róla, így Magyarországon is.

1947-ben XII. Piusz kanonizálta.

Ünnepnapja a római katolikus egyházban március 21-én van, kivéve Svájcot és Németországot, ahol szeptember 25-én.

20. század

1940. május 13-án Svájc német támadástól tartott. Waldenburg (wd) faluja fölött egy nagy, fényesen izzó kéz jelent meg az égen. Az emberek Klaus-barát védő kezére gondoltak, és "Waldenburg csodájáról" beszéltek. Svájcot pedig megkímélte a világháború.^[1][2]

Művészet

Flüei Szent Miklós élete számos művészt illetett meg:

Fikció

• Maria Dutli-Rutishauser: Der Hüter des Vaterlandes. Ein Bruder Klaus-Roman. Einsiedeln 1935.^[3]
• Hans Rudolf Hilty: Bruder Klaus oder Zwei Männer im Wald. Eugen Rentsch Verlag, Zürich 1981, ISBN 3-7249-0531-9.
• Martin Winklbauer: Der Bauer in der Kutte. Das Leben des Hl. Nikolaus von Flüe. Morsak-Verlag, Grafenau 1988, ISBN 3-87553-310-0.
• Manfred Züfle: Ranft, Erzählung und Erzählung der Erzählungen. NZN-Buchverlag, Zürich 1998, ISBN 3-85827-123-3.

Zene

• Benno Ammann: Missa Defensor Pacis / in honorem Sancti Nicolai Helvetii Eremitae / ad 6–12 voces inaequales., Zürich 2015.
• Johann Baptist Hilber: Messe zu Ehren des Hl. Niklaus von Flüe, 1947.
• Arthur Honegger: Nicolas de Flue, szenisches Oratorium, 1940.
• Albert Jenny: Das Wunder, (A csoda, spirituális játék Flüei Miklós kanonizálásának alkalmából), 1947.
• Georg Wilhelm Rauchenecker: Niklaus von der Flüe, Schweizerische Friedenskantate, für Soli, Männerchor und Orchester, 1874,
• Carl Rütti: Visionen des Niklaus von Flüe, Sinfonie für Solo-Sopran, konzertante Orgel, Streichorchester und Perkussion; Uraufführung 2014.^[4]
• Josef Gallus Scheel: Bruderklausen-Gebet, für Solo, Chor und Orgel, o. J., und Missa Gratia: Bruder Klaus Messe, Op. 80.^[5]

Jegyzetek

1. Eine leuchtende Hand am Himmel! Archiválva 2014. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben Medienmitteilung der Bruder Klaus Gesellschaft zum Bruder Klaus Gedenktag am 13. Mai 2010.
2. Freske in der Wallfahrtskirche Melchtal.
3. Heimatroman im Zeichen der Geistigen Landesverteidigung Regula Wyss: Dutli [-Rutishauser], Maria. In: Historisches Lexikon der Schweiz.
4. Urs Mattenberger: Grosses Solo für Bruder Klaus. Neue Luzerner Zeitung, 10. Februar 2014, S. 23.
5. Nachlassverzeichnis Josef Scheel (1879–1946), Mus NL 6, S. 24, S. 28 (PDF), Zentralbibliothek Zürich, abgerufen am 26. Februar 2018.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Niklaus von Flüe című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.