Fellner és Helmer

Fellner és Helmer (németül: Büro vagy Atelier Fellner & Helmer) néven szokás említeni azt az építészirodát, amelyet 1873-tól működtetett ifj. Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi építészpáros. Historizáló stílusuk a megrendelők körében a maga korában igen divatos volt. Keresettségük oka a jól tervezhető költségek, megfizethető elegancia volt. Nagy súlyt helyeztek a 19. században állandó problémát jelentő színháztüzek megelőzésére. Ezen a téren kísérletekkel (a gázvilágítást mindenütt ellenezték) és a tipizálással sok újítást vezettek be. Különösen sok színházépítési megbízást teljesítettek: 48 általuk tervezett színház épült az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig, s ezek együttes ára nem érte el a párizsi Garnier-operáét.

Bővebben: Fellner és Helmer színházépületeinek listája

Architektur-Büro Fellner & Helmer
Hermann Helmer és Ferdinand Fellner
Típus	építésziroda
Alapítva	1847
Megszűnt	1919
Székhely	Bécs
Alapító	Ferdinand Fellner
Tulajdonos	Hermann Helmer Ferdinand Fellner
A Wikimédia Commons tartalmaz Architektur-Büro Fellner & Helmer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Számos épületük áll ma is Magyarországon (Vígszínház, Budapesti Operettszínház, Szegedi Nemzeti Színház, a kecskeméti Katona József Színház), illetve a történelmi Magyarország területén.

Egy nem színházi terv: szálloda a Semmeringen

Az első világháború radikálisan visszavetette a megrendeléseket, és egészségük is ebben az időben rendült meg, ami a cég elhalásához vezetett. Gyermekeik nem mutattak fel az apákhoz hasonló tehetséget.

Ferdinand Fellner

Ferdinand Fellner

Ferdinand Fellner (ifj.) tíz gyermek egyikeként Bécsben született 1847. április 19-én. Építész apja, id. Ferdinand Fellner (1815–1871) tanította, majd a Bécsi Műszaki Főiskola hallgatója volt. 1866-tól dolgozott egyre betegebb apja mellett, majd annak halálától, 1871-től önállóan vezette a céget. 1873-ban az addig szintén az apja által alapított cégnél dolgozó Hermann Helmerrel megalapította a Fellner és Helmer építészirodát. 1916. március 22-én halt meg Bécsben.

Hermann Helmer

Nem tévesztendő össze a következővel: Edmund von Hellmer.

Hermann Gottlieb Helmer egy ötvösmester fiaként Harburg an der Elbe kisvárosban (ma Hamburg része) született 1849. július 9-én. Kitanulta a kőművesmesterséget, majd építőmesteri iskolát végzett Nienburgban. Tanulmányokat folytatott a müncheni Királyi Képzőművészeti Akadémián, majd 1868-ban Bécsbe költözött és id. Ferdinand Helmer irodájában volt rajzoló. 1873-ban közös építészirodát alapított ifj. Ferdinand Fellnerrel, aki mindvégig vezető szerepet játszott az irodában. Legjelentősebb sajátnak tekinthető terve a zágrábi opera volt. Bécsben halt meg, 1919. július 13-án, ezzel az építésziroda megszűnt.

Galéria

• 
  A budapesti Vígszínház
• 
  A kecskeméti Katona József Színház
• 
  A Szegedi Nemzeti Színház
• 
  A kolozsvári Magyar Nemzeti Színház 1906-ban
• 
  A reichenbergi (ma Liberec) színház
• 
  A bécsi Volkstheater 2006-ban

Források

• Fellner László – Merényi László – Rudnyánszky Pál: Fellner Ferdinánd. Egy színházépítő a millenniumi Magyarországon. Budapest, 2004. Építésügyi Tájékoztatási Központ ISBN 9635131623
• Kovačevič, Igor (főszerk.): Beyond everydayness – Theatre architecture in Central Europe, publ. by the National Theatre, Prague, 2010 (angol nyelven) ISBN 978 80 7258 364 5
• A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X

• Fehérvári Attila

További információk

• Molnár Gál Péter: Fellner & Helmer I. Mozgó Világ
• Molnár Gál Péter: Fellner & Helmer II. Mozgó Világ, 1991. 12. szám