Feketevállú gyapjasoposszum

A feketevállú gyapjasoposszum (Caluromysiops irrupta) az emlősök (Mammalia) osztályának oposszumok (Didelphimorphia) rendjébe, ezen belül az oposszumfélék (Didelphidae) családjába tartozó faj.

Feketevállú gyapjasoposszum
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia) Rend: Oposszumok (Didelphimorphia) Család: Oposszumfélék (Didelphidae) Alcsalád: Gyapjasoposszum-formák (Caluromyinae) Nem: Caluromysiops Sanborn, 1951 Faj: C. irrupta
Tudományos név
Caluromysiops irrupta Sanborn, 1951
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Feketevállú gyapjasoposszum témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Feketevállú gyapjasoposszum témájú kategóriát.

Nemének az egyetlen faja.^[1][2]

Előfordulása

A feketevállú gyapjasoposszum mai előfordulási területe két állományra és öt településre korlátozódik; az egyik Nyugat-Brazíliában, míg a másik Délkelet-Peruban található. Egyes beszámolók szerint Bolíviában is jelen van. Ott ahol még él, közönségesnek számít, azonban az erdőirtások veszélyeztetik.

Megjelenése

Szőrzete mind a hátán, mind a hasán szürke színű. A mellső lábaitól egészen a válláig széles, fekete sáv húzódik; ez végig fut az állat hátán, aztán kettéválik és lefut a hátsó lábakra. Halvány fekete sávok vannak a szemen is. A farok 60-75 százaléka sötétebb árnyalatú, mint a testszőrzete; a farok többi része fehér és bolyhos. A fülén fehér, pamacsszerű szőrzet látható. A koponyája hasonlít a Caluromys-fajokéra, azonban pofavége rövidebb és őrlőfogai nagyobbak;^[3] amint rokonainak a feketevállú gyapjasoposszumnak is puha, vastag és gyapjas szőrzete van - innen a neve is. A fej-testhossza 25-33 centiméter, farokhossza 31-40 centiméter, a hátsó lába 6,7 centiméter, a füle 3,7 centiméter.^[4]

Életmódja

Az életmódjáról nagyon keveset tudunk; valószínűleg éjszaka mozog, főleg a fák lombkoronái között. Gyümölcsöket, lárvákat fogyaszt, de rágcsálókra is vadászik. Fogságban 7 évet is élhet.^[3][4]

Szaporodása

Egy alomban 1-2 kölyök lehet.^[5]

Jegyzetek

1. Mammals of South America. Chicago, US: University of Chicago Press, 11–2. o. (2007. november 4.). ISBN 978-0-226-28242-8
2. (2016. november 4.) „Phylogeny and evolution of body mass in didelphid marsupials (Marsupialia: Didelphimorphia: Didelphidae)”. Organisms Diversity & Evolution, 1–17. o. DOI:10.1007/s13127-015-0259-x.
3. Walker's Marsupials of the World. Baltimore, US: Johns Hopkins University Press, 88–9. o. (2005. november 4.). ISBN 978-0-8018-8211-1
4. The Central Neotropics: Ecuador, Peru, Bolivia, Brazil. Chicago, US: University of Chicago Press, 83. o. (1999. november 4.). ISBN 978-0-226-19542-1
5. Asdell's Patterns of Mammalian Reproduction: A Compendium of Species-specific Data, Rev. 2nd, Ithaca, US: Cornell University Press, 12–8. o. (1993. november 4.). ISBN 978-0-8014-1753-5

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
• Fieldiana Zool., 31: 474.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Black-shouldered opossum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.