A magyar fattyúnyelvi szótárakat és az egyéb fattyúnyelvvel foglalkozó munkákat kivétel nélkül a Zolnay Vilmos–Gedényi Mihály szerzőpáros készítette az általuk fattyúnyelvnek nevezett szleng történeti, etimológiai, valamint értelmező- és szinonimaszótári feldolgozása során. Nagyobb munkáikból egyik sem látott nyomtatásban napvilágot, életükben csak néhány kisebb írásuk jelenhetett meg.
Gedényi Mihály és Zolnay Vilmos fattyúnyelvi munkáinak jegyzéke
- Zolnay Vilmos: A kártya története és a kártyajátékok. Írta Zolnai Zolnay Vilmos. (Kártyaszótárral és 34 képpel). Budapest, 1928. (383 lap).
- „A kártyások nyelve” c. fejezetben (14–22) inkább csak folyamatos szövegbe ágyazott szaknyelvi szavak találhatók, de a „IV. Rész. Kártyaszótár” (311–364) fejezetben már nagyon sok szleng kifejezés olvasható. A tréf.[ás(an)] és zsar.[gon] minősítéssel jelölt szavakat bizonyára maga Zolnay is szlengszónak tartotta.
- Zolnay Vilmos: A hamiskártyások nyelve. Magyar Nyelvőr, 62 (1933): 17–22, 50–3, 82–5
- Gedényi Mihály – gm –, A tolvajnyelv eredetéről. Film Színház Irodalom 3/2 (1940. január 11–18.): 25–6
- Zolnay Vilmos, „Alma” és a tagadás kifejezései. Magyar Nyelvőr, 77 (1953): 473–4
- Zolnay Vilmos, Szómagyarázatok, illetve műhelyforgácsok. (A magyar fattyúnyelv szótárába fel nem vett anyag). (Kézirat). Budapest, 1953. (214 lap).
- Fogalmi csoportok szerint rendezett etimológiák, ötletek. Megtalálható az ELTE Egyetemi Könyvtár kézirattárában, jelzete: H. 279.
- A magyar fattyúnyelv nagyszótára. A teljes szóanyagból mutatványképen a „CS”. Gyűjtötte és szerkesztette Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály. Budapest, 1954. (019 + 106 lap).
- Ezt az öt példányban készült kéziratot az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez nyújtották be a szerzők, hogy egyrészt bírálatot kérve szakmai segítséget kapjanak, másrészt a kiadás és a költségeik megtérítése felől tájékozódjanak. A Cs betűs szavak mellett egy tanulmányt tartalmaz a fattyúnyelv történetéről, a cs betűs szavak statisztikájáról, a fattyúnyelv szinonimáiról, szóképzési rendszeréről, „vándorló szavai”-ról és a fattyúnyelv „külföldre vezető” szálairól. A mutatványfüzetről Bárczi Géza és Zolnai Béla írt bírálatot. (A bírálatok megtalálhatók a Széchényi-könyvtár 2025-ig zárolt Gedényi-hagyatékában; Zolnai bírálatának jegyzetei és kézirata pedig az MTA kézirattárában őrzött Zolnai-hagyatékban (Ms 4118/191 I–VII és Ms 4147/20). Nyelvészeti szakirodalmunkban erre a mutatványfüzetre is történt már utalás (Scheiber: Magyar Nyelv, 52: 230).
- A füzet egy példánya Gedényi Mihályné birtokában van, egy másik pedig az MTA kézirattárában a disszertációk között található, jelzete: 7/I. oszt.
- [Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály:] Budapest a fattyúnyelvben. Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály munkája. (Kézirat). Budapest, 1956. (146 lap).
- Pályaműként készült egy Budapest néprajzával kapcsolatos pályázatra. Egy-egy példánya megtalálható a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (jelzete: Bq 0910/273) és az Országgyűlési Könyvtárban (jelzete: 352.747), egy-egy pedig Gedényi Mihályné és Kis Tamás birtokában van. A Mozgó Világ 1994/5. számában részlet jelent meg belőle „Zolnay Vilmos–Gedényi Mihály, Budapest a fattyúnyelvben (1956)” címmel (i. h. 32–48). Bizonyos szerkesztői változtatásokkal 1996-ban önállóan is megjelent „A régi Budapest a fattyúnyelvben” címen. Vö. még „Budapestről fattyúnyelven” c. dolgozatukkal és annak pótlásával a „Zolnay Vilmos fattyúnyelvi szótárát kiegészítő dolgozatok” között.
- Gedényi Mihály: A gyűjtőfogházban. (Kézirat). Kistarcsa, Tököl 1958.
- Hivatkozik rá: Zolnay Vilmos–Gedényi Mihály: A magyar fattyúnyelv szótára I, 0144. Az idézett helyen „Kéziratban a szerzőnél” megjegyzéssel szerepel, de Gedényi Mihály hátramaradt feljegyzései között eddig nem sikerült a nyomára bukkanni. Gedényi Mihálynénál nincs meg; esetleg a Széchényi-könyvtár 2025-ig zárolt Gedényi-hagyatékának valamelyik kötetében található, de a fattyúnyelvi szótárak előmunkálatait tartalmazó csomókban nem lelhető fel.
- Bizonyára azonos (bár a cím nem egyezik) a Zolnay Vilmos fattyúnyelvi szótárát kiegészítő dolgozatok cím alatt (Budapest, 1970) az ELTE Egyetemi Könyvtár kézirattárában őrzött kisebb-nagyobb gyűjtemények, tanulmányok (jelzete: H. 281) között található egyik dolgozattal, melynek címe: Fattyúnyelvi szógyűjtés Kistarcsáról, Tökölről és a gyűjtőfogházból (4 lap).
- Budapesti fattyúnyelvi szójegyzék. I–III. Összegyűjtötte és magyarázta Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály. (Kézirat.) Budapest, 1960. (010 + 881 lap)
- Ez a szótár a publikációs lehetőségeket keresve készült, anyaga tulajdonképpen válogatás A magyar fattyúnyelv szótárá-ból. Megjelenésének tervéről (kőbányai) számol be: Babuska, cidibum, cérnakorzó. (Készül Budapest fattyúszótára – Imádsággal a napfogyatkozás ellen. A főváros érdekességei, múltja, irodalma a Szabó Ervin könyvtár készülő sorozatában). Esti Hírlap, 6/24 (1961. január 28.): 6. Egy-egy példánya megtalálható a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (jelzete: Bq 0910/159), az MTA kézirattárában (jelzete: Ms 10.296/I–II–III.), az ELTE Egyetemi Könyvtár kézirattárában (jelzete: H. 222) és az Országos Széchényi Könyvtárban (jelzete: 406.373).
- Szólásmondások a budapesti fattyúnyelvben. I–II. Gyűjtötte és magyarázta Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály. (Kézirat). Budapest, 1961. (348 lap).
- A három példányban készült mű egy-egy példánya megtalálható az MTA kézirattárában (jelzete: Ms 685/I–II) és az ELTE Egyetemi Könyvtár kézirattárában (jelzete: H. 223).
- Zolnay Vilmos–Gedényi Mihály: A magyar fattyúnyelv szótára. I–XXIV. füzet. (Kézirat). Budapest, 1945–1962, 1967. (0252 + 4577 + 346 + 750 lap).
- A tartalomjegyzék egy XXV. kötetet is említ, mely a rigmusokat, verseket tartalmazza, de ennek sehol sincs nyoma. Föltehetőleg nem is létezik, hisz maguk a szerzők írják az előszóban, hogy „A 75 ládikát kitevő szókincset azután géppel 5 példányban tisztáztuk és jutottunk el az itt következő 6 ezer oldalas kézirathoz, amit 24 füzetbe kötve kezelünk” (I, 02).
- Az I. füzet a szótár születését, a fattyúnyelv szakszó eredetét, a „fattyúnyelv” történetét, szóképzésének rendszerét és a szócikkek felépítését, a szótár szerkezetét tárgyalja. A szótár a II. füzettől a XIX. füzet 4327. lapjáig tart. Ezt követi a 4328. laptól a XX. füzet végéig az első pótlás a szótárhoz. A XXI. füzetben szólásmódok és ezek pótlása, a XXII–XXIV. füzetben pedig egy öt évvel későbbi pótlás következik.
- A szótár cédulaanyaga – melyet Zolnay Vilmos a kötetek lezárása után is tovább bővített – az MTA Nyelvtudományi Intézetének szótári osztályán található, felhasználta például A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára is. Az elkészült kézirat egy példánya Gedényi Mihályné birtokában van, egy pedig az Országos Széchényi Könyvtárban található (jelzete: 404.503). Az ELTE Egyetemi Könyvtár kézirattárában az I–XX. kötetek vannak meg (jelzete: H. 235).
- Elkészültéről több lap is beszámolt: [Csató István] (csi), Tudja e Ön, mi az a „fattyúnyelv”? (Nem? Pedig lépten-nyomon találkozik vele!) Népakarat (1957. március 9.): 4; – Kun Erzsébet, Elkészült a „titkos nyelv” szótára. (Gyűjtemény 50000 szóról, amit lehetőleg ne használjunk) Hétfői Hírek (1958. május 5.); – Levest rajzoltak… (Milyen szavakat használtak ötszáz éve – a huligánok). Esti Hírlap, 11/304 (1966. december 27.); – R.[adó] I.[stván], Balhé, meló, haver és társaik. (A Tudományos Akadémia kiadja az első magyar fattyúnyelvi szótárt). Népszabadság (1957. július 10.): 4.
- A szótár kiadásának lehetőségeit keresve a szóanyag egy részéből két kisebb feldolgozás is készült:
- A magyar fattyúnyelv nagyszótára. A teljes szóanyagból mutatványképen a „CS”. Gyűjtötte és szerkesztette Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály. Budapest, 1954. (019 + 106 lap).
- Budapest a fattyúnyelvben. Pályamű a Budapest főváros által hirdetett néprajzi pályázatra. Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály munkája. Budapest, 1956. (146 lap).
- Zolnay Vilmos–Gedényi Mihály: A magyar fattyúnyelv szinonimái. I–IV. (Kézirat). Budapest, 1970. (0134 + 653 lap).
- Egy példánya Gedényi Mihályné birtokában, egy az ELTE Egyetemi Könyvtár kézirattárában (jelzete: H. 172), egy pedig az Országos Széchényi Könyvtárban található (jelzete: 404.504).
- Zolnay Vilmos fattyúnyelvi szótárát kiegészítő dolgozatok. (Kézirat). Budapest, 1970.
- Megtalálható az ELTE Egyetemi Könyvtár kézirattárában, jelzete: H. 281. A kéziratban több önálló dolgozat, gyűjtemény található, melyek egy részét valószínűleg Gedényi Mihállyal közösen készítette Zolnay, de akad köztük csak Gedényihez köthető munka is. Az egyes dolgozatok a következők:
- Bece és gúnynevekről. (52 + 5 lap).
- A „lófaszt” tagadó szavunk eredete. (10 lap).
- [Gedényi Mihály:] Fattyúnyelvi szógyűjtés Kistarcsáról, Tökölről és a gyűjtőfogházból. (4 lap). A gyűjtést egészen biztosan Gedényi végezte, hiszen őt „feljelentésre háromszor is internálták: 1957-ben és ’58-ban összesen 367 napot töltött Kistarcsán, a Gyűjtőfogházban és Tökölön” – írja Libisch Győző Gedényi „Föld felett – ég alatt” c. könyvének utószavában (Budapest, 1994. 233). Az ELTE Egyetemi Könyvtárban található gyűjtemény bizonyára azonos (bár a címe nem egyezik meg) a Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály összeállította A magyar fattyúnyelv szótárá-ban (I, 0144) említett „Gedényi Mihály: A gyűjtőfogházban. Kistarcsa, Tököl, 1958” c. munkával.
- Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály: Budapestről fattyúnyelven. (66 lap). Vö. Budapest a fattyúnyelvben c. dolgozatukkal.
- Pótlás a Budapestre vonatkozó fattyúnyelvi szavakhoz. (12 + 5 lap).
- Héber és jiddis származású szavak Nagy Pál Tolvajnyelv Győr 1882 című szótárából. Budapest, 1956. (15 lap). Ez a gyűjtemény, mint az utolsó lap aljára írott szövegből kiderül, voltaképpen levél, amit egy „igazgató úr”-nak szólított személynek küldött Zolnay, hogy a kigyűjtött szavakhoz etimológiát, azaz héber és jiddis megfelelőket kapjon.
- Zolnay Vilmos: Talán az utolsó naplóját írja. Budapest, 1975.
- Megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában, jelzete: Fol. Hung. 3373.
- Az 1975 júliusától a nyár végéig írott napló leginkább kisebb önálló írásokat, feljegyzéseket tartalmaz. Ezek között található több szleng témájú is található:
- Köznyelvi szavaink fattyúnyelvi ejtéséről (25–9). Ez a munka az 1950-es években készült.
- Az „apacs” szavunkról (30–1).
- Az „abcúg”-ról (32–3).
- A „nimolé” és családja (37–46). Ez a cikk is az 1950-es években készült, publikálását valamelyik nyelvészeti folyóiratunk elutasította. Zolnay szerint a szó a nimo ’nem, nincs’ és a lé ’pénz’ összetétele.
- Az „állvabaszó” (54). A magyar kártya tök nyolcas lapja, amely a feleségét megcsókoló Tell Vilmost ábrázolja.
- Zolnay Vilmos: Tovább folytatom naplóm írását. Budapest, 1975.
- Megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában, jelzete: Fol. Hung. 3374.
- Az 1975 nyárának végétől október 18-ig írott napló leginkább kisebb önálló írásokat, feljegyzéseket tartalmaz. Ezek között szleng vonatkozásai „Nők legdomborúbb testrészéről, avagy A popsitól a valagig” címűnek (11–21) vannak, amelyben a fenékhez kapcsolódó szólások, idézetek, viccek mellett a 19–21. lapon a fattyúnyelvi szótár szinonimagyűjteménye alapján sorol fel idevonatkozó szavakat.
- Gedényi Mihály: A maszi, tütü, kaja és társai. In: Fiúk évkönyve. Tervezte és összeállította: Karádi Ilona. Budapest, 1982. 300–4
- Zolnay Vilmos–Gedényi Mihály: Budapest a fattyúnyelvben (1956). Mozgó Világ, 1994/5: 32–48
- A folyóirat „Városantropológia” c. összeállításban Kovács Ákos részleteket közöl a két szerző kéziratos munkájából. Ld. Budapest a fattyúnyelvben.
- Zolnay Vilmos–Gedényi Mihály: A régi Budapest a fattyúnyelvben[halott link]. Budapest, 1996. (136 lap). ISBN ISBN 963-8254-20-3 További URL: .
- A szerzők Budapest a fattyúnyelvben címen 1956-ban készült pályaművét adta ki a Fekete Sas Kiadó Fazakas István és Kis Tamás szerkesztésében.
- Ism.: S. G.: Argó, zsargon, fattyúnyelv. Zsaru (rendőrségi magazin), 5/27 (1996. július 2.): 16; Szüle Zsolt, Kerületünk a fattyúnyelvben. Erzsébetváros, 1996/9 (július 5.): 11.
- A kötetből a Népszabadság „Budapest” melléklete több ízben közölt válogatást Budapest Szótár felcímmel.
- Zolnay Vilmos–Gedényi Mihály: Budapest Szótár. Az Abbázia-parttól a Dzsungelig: Népszabadság 59/?? (2001. március 22.): 34; Az Erzsitől a Lepranegyedig: Népszabadság 59/?? (2001. március 29.): 36; A Lepsitől a Tandelmárkig: Népszabadság 59/?? (2001. április 5.): 36; Az Am-fí-teátrumtól a Zöldházig: Népszabadság 59/?? (2001. április 12.): 34; Az Ahsztóriától a Jakobrődererig: Népszabadság 59/?? (2001. április 19.): 36; A Kéthatostól a Zalcerig: Népszabadság 59/97 (2001. április 26.): 36; Az Almaváritól a Lóakadémiáig: Népszabadság 59/? (2001. május 3.): 44; A Mélyvíztől Zrínyi kirohanásáig: Népszabadság 59/108 (2001. május 10.): 36; Az Alpesitől a Hököm Színházig: Népszabadság 59/? (2001. május 17.): 38; A Jardindöpalitól a Palizabig: Népszabadság 59/? (2001. május 31.): 40; A sajtó öreganyjától a Lipiig: Népszabadság 59/137 (2001. június 14.): 34; A bőrgugyoldától a tauszkiig: Népszabadság 59/143 (2001. június 21.): 34; A bajzlitól a prolibuszig: Népszabadság 59/149 (2001. június 28.): 34; A propicsektől a gumizsaruig: Népszabadság 59/155 (2001. július 5.): 34; A hadácstól a zsernyákig: Népszabadság 59/161 (2001. július 12.): 34; Andrási úttól a zríkígyóig: Népszabadság 59/167 (2001. július 19.): 34; A nemzet bárójától a nimolistáig: Népszabadság 59/173 (2001. július 26.): 32; Orbántól a Donaujégerig: Népszabadság 59/179 (2001. augusztus 2.): 36; A drégejsitől a fügefalevelesig: Népszabadság 59/185 (2001. augusztus 9.): 32; A Gázembertől a Zsül ecsémig: Népszabadság 59/191 (2001. augusztus 16.): 32; Bégétől a Zaciig: Népszabadság 59/196 (2001. augusztus 23.): 32; Az átszállótól a hotelmautnerig: Népszabadság 59/202 (2001. augusztus 30.): 32; Kőbányától az Operáig: Népszabadság 59/208 (2001. szeptember 6.): 38; Csak a lába kifelé – Kairóig: Népszabadság 59/214 (2001. szeptember 13.): 36; Rohamsisaktól a lizoformig: Népszabadság 59/220 (2001. szeptember 20.): 34
- Válogatás Zolnay Vilmos–Gedényi Mihály, A régi Budapest a fattyúnyelvben (Budapest, 1996) c. munkájából.
Források
- Kis Tamás: A magyar fattyúnyelv kutatói.Magyar Nyelvjárások 38 (2000): 251–262.
- Kis Tamás: A magyar szlengkutatás bibliográfiája. Debrecen, 1996. ISBN 963-472-079-X
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.