Füssen

	Füssen
	; Füssen címere
	; Füssen címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Svábföld
Járás	Ostallgäu járás
Rang	város
Polgármester	Maximilian Eichstetter (2020–)
Irányítószám	87629
Körzethívószám	08362
Rendszám	OAL,FÜS,MOD
Testvérvárosok	Lista Palestrina (1972. június 1. – ); Cremona (2018–);
	Népesség
Teljes népesség	16 072 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	369,64 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	808 m
Terület	43,48 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 47° 34′, k. h. 10° 42′
	Füssen Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Ostallgäu járás térképén
	Füssen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Füssen témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Füssen város Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 16 072 fő (2023. december 31.).^[1] Füssen Pfronten, Vils, Schwangau, Pinswang, Rieden am Forggensee, Hopferau és Eisenberg (Allgäu) községekkel határos.

Gyors adatok

Bezárás

Remove ads

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1875 és 2023 között

Lakosok száma	2128	10 182	10 506	13 212	14 512	14 881	15 425	15 558	15 800	16 072
	1875	1950	1975	1987	2012	2014	2016	2017	2021	2023

Adatok: Wikidata

Kemptentől délkeletre fekvő település.

Füssen helyén már a római időkben állt egy Foetibus nevű település, amely már akkor fontos Lech parti őrhely volt. A 8. században Szt. Magnus (nevéből később a népnyelvben Sankt-Mang lett) benedekrendi kolostort alapított itt és a körülötte kialakult település a 13. században városi rangra emelkedett, és erődített fal vette körül, melynek romjaí máig láthatók.

Füssen 1802 óta tartozik Bajorországhoz, a település ma szép környezetű idegenforgalmi központ.

A Lech folyó kanyarulatába érve elsőként a Szent Magnus-kolostor(wd) (Kloster St. Mang) és a fölötte álló Magas-vár (Hohes Schloss) tűnik fel. A kolostor 1707-1717 között részben a kora román alapfalakon épült át Johann Jakob Herkomer(wd) barokk tervei szerint. A kolostortemplom hasáb alakú tornya román. Hajóját a 18. század elején ugyancsak Herkomer tervei szerint alakították át barokk stílusban, meghagyva a templom alatt található 9. századi kriptát, amelyben 1950-ben Szt. Magnust és Szt. Gallust ábrázoló közel ezeréves freskót tártak fel.

Remove ads