Füles keselyű

A füles keselyű (Torgos tracheliotus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Torgos nem egyetlen faja.

Füles keselyű
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Öregrend: Neoaves Csoport: Passerea Csoport: Telluraves Csoport: Afroaves Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes) Család: Vágómadárfélék (Accipitridae) Alcsalád: Óvilági keselyűformák (Aegypiinae) Nem: Torgos (Kaup, 1828) Faj: T. tracheliotus
Tudományos név
Torgos tracheliotus (Forster, 1791)
Elterjedés
A füles keselyű elterjedési területe   egész éves   egész éves (valószínűleg)   telelőhely   kihalt   valószínűleg kihalt
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Füles keselyű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Füles keselyű témájú médiaállományokat és Füles keselyű témájú kategóriát.

Torgos tracheliotus

Előfordulása

Afrika nagy részén és az Arab-félszigeten honos. A nyíltabb területeket kedveli, amit nagy magasságból jól belát.

Alfajai

• Torgos tracheliotus tracheliotus – ez az alfaja él az elterjedési terület java részén
• Torgos tracheliotus negevensis – ez az alfaj kizárólag a Negev-sivatagban, Izrael területén él. Mára nagyon kevés példánya van, a kihalás veszélye közvetlenül fenyegeti
• Torgos tracheliotus nubicus – ez az alfaja él Észak- és Északnyugat-Afrikában

Megjelenése

Testhossza 78–115 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 280 centiméteres, testtömege 6–10 kilogramm. Feje és nyaka csupasz és vörös. Nyakán tollgallér és bőrlebeny található, melyről nevét is kapta. Széles szárnya van a vitorlázáshoz, és hosszú lába a gyorsabb földön járáshoz.

Életmódja

Hatalmas szárnyát kiterjesztve nagy magasságban járőrözve keresi dögökből és hulladékokból álló táplálékát. A magasból kitűnő látása segítségével kutatja fel az elhult állatokat. Amint földet ér, követik őt a társai. A legnagyobb óvilági keselyűk közé tartozik, ezért általában övék az első és a legjobb falatok. Akaratlanul is segítséget nyújt a kisebb dögevőknek, mivel ők nem mindig tudják a vastag bőrt átszakítani, de mivel a füles keselyű megkezdi a dögöt, ezért utána már ők is hozzáférnek a húshoz. Erős kampós csőrével képes egy antilopot 20 perc alatt felfalni.

Szaporodása

Fészkét fákra vagy bokrokra rakja.

Természetvédelmi helyzete

A Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetettnek sorolta be, mivel állományuk napjainkban is folyamatosan csökken élőhelyeik elvesztése, illegális kereskedelmük és a megmérgezett táplálékállataik okozta pusztulásaik miatt.

Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.

Magyarországon állatkertek közül csak a Szegedi Vadasparkban látható egy pár belőle.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 22.)
• Novum állatvilág enciklopédia IV.: Madarak I. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2006. ISBN 963-9334-93-6 – magyar neve

• Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap