Etruszk naptár

Az etruszk holdnaptár lehetett Etruria és Latium legkorábbi naptára. Erre a hónap közepét jelölő itus szó eredetéből lehet következtetni: a szó „t” mássalhangzója nagyon valószínűvé teszi annak etruszk eredetét (az etruszk nyelvben ismeretlenek voltak a zöngés mássalhangzók), amely csak a latin nyelvbe átkerülve vette fel az idus alakot. Emellett valószínűsíthető, hogy a július (quinctilis), augusztus (sextilis), szeptember, október, november, december római kori latin nevei, amelyek a hónapokat a régi tíz hónapra alapuló holdnaptár rendszerében jelölték, eredetileg etruszkból származó tükörfordítások voltak. Ugyanígy elképzelhető, hogy április hónap neve Aphrodité istennő nevének lerövidített görög változatából került az etruszkba, mivel a hagyomány szerint április Aphrodité istennő hónapja volt, és a görög "ph" → etruszk "p" szabályos fonetikai megfelelés, mint több ezer lelet bizonyítja. Róma eredeti régi naptára szerint az év tíz hónapból és 304 napból állt, és ezt a hagyomány szerint a szabin származású Numa Pompilius változtatta meg. A két új hónap, Ianuarius és Februarius, valamint a szökőhónapok beiktatásával a holdévet és a napévet 365 nappal összhangba hozta. Ez az ún. Numa-féle naptár azonban nagy bizonyossággal csak a Kr. e. 5. század után lett használatos.

Feltételezett etruszk hónapnevek

• március - velitanus
• április - apris ?
• május - amphilus
• június - aclus
• július - traneus
• augusztus - ?
• szeptember - celius
• október - xofer
• november - ?
• december - ?

Lásd még

• Etruszk művészet
• Etruszk ábécé
• Pontuszi vázák
• Római Birodalom

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Etruszk naptár témájú médiaállományokat.

• A titokzatos etruszkok (egy nagyon jó angol nyelvű weblap)
• Róma korai történelme, legendái, hét királyának felsorolása (angol)
• A 12 etruszk város
• Az etruszk nyelv
• A vatikáni múzeum etruszk kincseket bemutató honlapja
• A Sulinet etruszkokkal foglalkozó oldala
• A pyrgi lemezek (nagy felbontású)

Források

• Luciana Aigner-Foresti: Die Etrusker und das frühe Rom. 2003 Darmstadt
• Camporeale, G: Die Etrusker: Geschichte und Kultur eines rätselhaften Volkes. Düsseldorf 2003
• Cornell, T.J., The Beginning of Rome. Italy and Rome from the Bronze Age to the Punic Wars. (c. 1000 - 264 B.C.), London - New York 1995
• Kolb, F., Rom. Die Geschichte der Stadt in der Antike, München 2002
• Kuhoff, V., "La Grande Roma dei Tarquini" Die früheste Expansion des römischen Staates im Widerstreit zwischen literarischer Überlieferung und historischer Wahrscheinlichkeit, Augsburg 1995
• Pallottino, M., Origini e storia primitiva di Roma, Milano 1993

Irodalom

• Die Etrusker - Eine populationsgenetische Studie. In: Günter Hauska (Kiadó): Gene, Sprachen und ihre Evolution. Universitätsverlag, Regensburg 2005 ISBN 3-930480-46-8
• The mystery of Etruscan origins - novel clues from Bos taurus mitochondrial DNA. In: Proceedings of the Royal Society of London B. Nr. 274, London 2007 ISSN 0080-4649
• Graeme Barker, Tom Rasmussen: The Etruscans. Wiley-Blackwell, Oxford 1998, ISBN 0-631-22038-0
• Nancy Thomson de Grummond: Etruscan Myth. Sacred History and Legend. University Museum Publishing, Baltimore 2006, ISBN 1-931707-86-3
• Carmine Ampolo: Early Rome and the Etruscans. Fontana, London 2004, ISBN 0-006-86259-4.
• Giovannangelo Camporeale: Die Etrusker. Geschichte und Kultur. Artemis & Winkler, Düsseldorf 2003, ISBN 3-7608-2300-9.
• Mauro Cristofani (Kiadó): Die Etrusker. Geheimnisvolle Kultur im antiken Italien. Belser, Stuttgart 2006, ISBN 3-7630-2270-8.
• Franco Falchetti, Antonella Romualdi: Die Etrusker. Theiss, Stuttgart 2001. ISBN 3-8062-1630-4.
• Sybille Haynes: Kulturgeschichte der Etrusker. Zabern, Mainz 2005, ISBN 3-8053-3381-1.
• ↑ Heurgon: Heurgon, Jacques. Daily Life of the Etruscans. London: Phoenix Press (2002). ISBN 1 84212 592 3

• Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap