Erzsébet Vilma Lujza (németül: Elisabeth Wilhelmine Louise; Treptow an der Rega, Pomeránia, 1767. április 21. – Bécs, Osztrák Főhercegség, 1790. február 18.), württembergi hercegnő, II. Frigyes Jenő württembergi herceg és Brandenburg–Schwedti Friderika Dorottya leánya, aki Ferenc József Károly főherceggel (a később német-római császárral) kötött házassága révén osztrák főhercegné 1788-tól 1790-ben bekövetkezett korai haláláig.

Gyors adatok
Württembergi Erzsébet
Thumb
UralkodóházWürttembergi
SzületettErzsébet Vilma Lujza
1767. április 21.
Treptow an der Rega
Elhunyt1790. február 18. (22 évesen)
Bécs
NyughelyeCsászári kripta
ÉdesapjaII. Frigyes Jenő württembergi herceg
ÉdesanyjaBrandenburg–Schwedti Friderika Dorottya
HázastársaFerenc József Károly osztrák főherceg
Vallásarómai katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Württembergi Erzsébet témájú médiaállományokat.
Bezárás

Házassága rövid életűnek bizonyult, első gyermekének születésével járó szövődmények következtében hunyt el 1790-ben, mindössze huszonkét éves korában. Nem élte meg férje német-római császárrá koronázását, aki Erzsébet halálát követően még háromszor megházasodott, utódai ugyanakkor csak második, Szicíliai Mária Teréziával való házasságából származtak.

Élete

Származása, testvérei

Thumb
Thumb
Erzsébet Vilma Lujza württembergi hercegnő (Johann-Baptist Lampi műve)

Erzsébet Vilma hercegnő a Balti-tenger közelében fekvő Treptow-ban született, Pomerániában. Édesapja, Frigyes Jenő Henrik württembergi herceg (1732–1797), II. Frigyes Jenő néven Württemberg tizennegyedik uralkodó hercege volt, Károly Sándor württembergi hercegnek és Mária Auguszta, Thurn und Taxis hercegnőjének harmadik fia.

Édesanyja Friderika Dorottya brandenburg-schwedti hercegnő (1736–1798) volt, Frigyes Vilmos brandenburg-schwedti herceg és Zsófia Dorottya porosz királyi hercegnő leánya, II. (Nagy) Frigyes porosz király unokahúga. Tizenkét gyermekük sorában Erzsébet Vilma hercegnő született nyolcadikként. Nyolcan érték meg a felnőttkort.

Thumb
Erzsébet Vilma Lujza württembergi hercegnő, osztrák főhercegné (rézmetszet)

Házassága, halála

1788. január 6-án Erzsébet Vilma hercegnő Bécsben feleségül ment Ferenc József Károly főherceghez, Péter Lipót toszkánai nagyherceg, a későbbi II. Lipót császár legidősebb fiához, a toszkánai nagyhercegi cím várományosához. Egyetlen gyermekük, Ludovika Erzsébet Franciska főhercegnő 1790. február 18-án született, a fiatal anya még aznap belehalt a szülésbe. Mindössze 22 éves volt. Nem érhette meg, hogy mindössze két nappal később, 1790. február 20-án II. József császár is elhunyt. Erzsébet Vilma apósából, Lipót főhercegből II. Lipót néven német-római császár, Lipót legidősebb fiából, az éppen megözvegyült Ferenc főhercegből a császári trón várományosa lett.

Fejlemények az elhunyta utáni évben

A fiatalon elhunyt főhercegnét a Habsburg-család hagyományos temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok templomának kriptájában temették el. Halála után alig fél évvel, 1790. augusztus 19-én Ferenc főherceg Bécsben feleségül vette Mária Terézia Karolina nápoly–szicíliai királyi hercegnőt (1772–1807), I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király leányát.

1791. június 24-én meghalt Erzsébet Vilma egyetlen gyermeke, a tizennégy hónapos Lujza Erzsébet főhercegnő is. 1791. december 12-én megszületett Ferenc főherceg és Mária Terézia Karolina első gyermeke, Mária Ludovika Leopoldina főhercegnő (aki majd 1810-ben Mária Lujza néven I. Napóleon francia császár felesége lesz). 1792-ben Ferenc főherceget II. Ferenc néven német-római császárrá, magyar és cseh királlyá koronázták.

Irodalom

  • A.J.P. Taylor: A Habsburg Monarchia (The Habsburg Monarchy) 1809-1918, Scolar, Budapest, 2003, ISBN 9639193879
  • Constantin von Wurzbach (szerk): Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich, 6. kötet, Bécs, 1860. (Online: is.)
  • C. Arnold McNaughton: The Book of Kings: A Royal Genealogy, London, Garnstone Press, 1973.
  • Hugh Montgomery-Massingberd (kiadó): Burke's Royal Families of the World, 1. kötet: Európa és Latin-Amerika, London, 1977.

További információk

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.