Erdő, erdő, de magos a teteje

Az Erdő, erdő, de magos a teteje kezdetű magyar népdalt Seemayer Vilmos gyűjtötte 1935-ben a Somogy vármegyei Berzencében.

Erdő, erdő, de magos a teteje
Műfaj	magyar népdal
Stílus	új
Hangfaj	pentaton
A kotta hangneme	D moll
Sorok	A B Bv A
Hangterjedelem	1–7 4–8 4–8 1–7
Kadencia	1 (5) 4
Szótagszám	11 11 11 11
Előadásmód	Tempo giusto
A gyűjtés adatai
Gyűjtő	Seemayer Vilmos
A gyűjtés helye	Berzence
A gyűjtés ideje	1935
(Vár)megye	Somogy vármegye
Kiemelt források
Bartók-rend	7676
Dobszay	366A
Kodály–Vargyas	400
Vargyas	277

Feldolgozások

Szerző	Mire	Mű	Előadás
Járdányi Pál	kísérőszólam[1]
Bartók Béla	ének, zongora	Mikrokozmosz, V. füzet, 127. darab Új magyar népdal címmel	[2]
Sugár Rezső	zongora	Zongoraiskola 2., I/27. kotta	[3]
Máriássy István	zongora vagy ének és gitár	Elindultam szép hazámból, 45. kotta

Kotta és dallam

Erdő, erdő, de magos a teteje, jaj de régen lehullott a levele, jaj de régen lehullott a levele, árva madár párját keresi benne.

Ki látta már beborulva az eget? Most tudtam meg, hogy a babám nem szeret. Ha nem szeret, vigyék el katonának, párja lennék én az árva madárnak.

Búza közé szállt a dalos pacsirta, Mert odafönt a szemeit kisírta, Búzavirág, búzakalász árnyába, Rágondol a régi első párjára.